Marc Levy-Ki nem mondott szavaink

Julia Walsh amióta az eszét tudja, sosem volt felhőtlen viszonyban az apjával. Alig találkoztak, alig beszéltek, akkor sem értettek egyet semmiben. Házasságkötése előtt néhány nappal a fiatal nő telefonhívást kap apja személyi titkárától. Ahogy azt előre sejtette, Anthony Walsh nem tud részt venni az esküvőjén. Ez egyszer azonban Julia kénytelen elismerni, hogy apjának kifogástalan mentsége van. Meghalt. A temetés másnapján Julia rájön, hogy apja nem csak az esküvőjét hiúsította meg a halálával, hanem még egy utolsó, elképesztő meglepetést is tartogat a számára… Jóvátehető-e vajon, amit a múltban elrontottunk? Kaphatunk-e még egy esélyt a sorstól, hogy elmondjuk egymásnak mindazt, amit elmulasztottunk elmondani? Túlélhet-e egy szerelem majdnem húsz évnyi távolságot? Egy apa-lánya kapcsolat és egy, a leomló berlini fal tövében szövődött szenvedélyes első szerelem története. A New Yorkban élő Marc Levy az utóbbi évtized legsikeresebb francia bestsellerírója. Fordulatokban gazdag, érzelmekkel teli és csipetnyi humorral fűszerezett regényei már több mint 42 millió példányban jelentek meg a világ 40 országában.

Kiadó: Könyvmolyképző

Megjelenés 2011

oldalszám:360

Moly.hu: 82%

Húha. Ismét remek és megdöbbentő könyvvel drukkolt elő Marc Levy. Már alapból pozitív benyomással kezdtem hozzá a könyvnek, mivel előtte a Ha lenne még egy esélyt már olvastam, aminek a végén…  enyhén fogalmazok, hogy a padlóról kellett összekaparnom az állam. S most se volt másként, ismét egy remek, REMEK történetet hoz az olvasó elé!

Még az első könyvénél csak azért kezdtem bele, mert újat akartam olvasni, ki akartam lépni a komfortzónámból, s hála az égnek jó könyvvel kezdtem neki. Miután túltettem magam a könyvén, utána néztem (és reménykedtem), hogy van még magyarul megjelent könyve, s mikor megtaláltam, elolvastam a fülszöveget TUDTAM, hogy kell nekem! Így hát meg is szereztem, de sajna csak pihent a polcom, de végre sikerült elolvasnom, tökéletes kikapcsolódás volt számomra.

Kezdjük az elején.

Julia esküvőjére készül, hogy összekösse az életét Adammel, de befut a tragikus hír. Az apja meghalt. Így hát érthető, hogy az esküvő elúszik, minden tolódik és a „gyásznak” adnak helyet. Főszereplőnk nem szándékozik sok időt fordítani apjával kapcsolatos gondolatokra, mivel nem volt szoros kettőjük közötti kommunikáció, mondhatni igen feszült volt. Ezzel együtt persze nagy kő esik le Julia szívéről, hogy apja több bajt nem okoz számára, de nagyot téved, amikor hazatér, s megtalálja a nagy dobozt, amivel elindul a lavina, és BUMM, szegény nő élete fejére áll. Olyan szinten fordul meg az élete, hogy végül Németországban fogunk kikötni egy régi szerelem, egy régi hirtelen döntés miatt.

Ó, a humor remek eszköz arra, hogy hatástalanítsd a valóságot, amikor a fejedre zuhan.

(Sajnos nem tudok bővebben mesélni, mivel az elején van a DOBOZ, amit nem akarok spoilerezni, s erre épül az egész). Egy olyan múltbeli történet jóvátétele okán, ami egy szívmelengető szerelmet hozott létre, még akkor is, ha nyelvi nehézségek voltak Julia és Tomas között. Én is szeretnék egy ilyen szerelmet, (na persze 20 év megszakítást nem kérek) ami egy hirtelen döntés alapján történik, egy pillantás alatt. De most komolyan? Ki nem szeretne egy olyan férfit, akitől ha el is szakítanak, még mindig dobogna a szíve értünk??? NANANA???  Persze nem csak a szerelem van jelen, (s ebből ne arra gondoljatok, hogy teli van cukorral a könyv) hanem az apa-lánya kapcsolat, hogy egy apuka tettei mit tudnak tenni a lánya életével és irányával.

Mit tudsz te a szeretetről, Juliám, aki mindig csak azokat szeretted, akik szép képet tükröztek rólad?

Az apai szigor mennyire tud változtatni az lány életében, s végül hová vezet. Persze gondolom, hogy sokaknak normális apjuk van, de az is befolyással van az életünkre, akár lányok vagyunk, akár fiúk. Anthony Walsh egy tekintetet parancsoló személy volt, aki beleszólt a lánya tetteibe, de a kommunikációjuk igen kevés volt, ami meg is adta az alaphangulatot kettőjük között.

 Csak akkor mondhatjuk, hogy túl késő, ha a dolgok visszavonhatatlanul végérvényessé váltak.

De  persze a  történet bemutatja, többek között azt, hogy igen van igaz szerelem, amit még az idő se szakít el, s a „veszett” kapcsolatokat is helyre lehet hozni, hogy minden kapcsolatba adódnak gondok, amik helyrehozhatóak, csak alkalom kell rá. Feltesz olyan kérdéseket, amiket saját magamtól nem jutnának eszembe bizonyos helyzetekbe, és elgondolkodtatott, hogy milyen is a szülő-gyerek kapcsolat, hogy talán miért teszi a szülő azt amit, esetleg mit mond és mit nem.

Nekem az égvilágon semmi bajom a vőlegényeddel, tökéletes fickó! Mindössze arról van szó, hogy sokkal inkább olyan férfit szerettem volna látni az életedben, aki felkavar, még ha tele is van hibával, mintsem olyat, aki csak azért fogott meg, mert van néhány erénye.

A cím nagyon jól mutatja be a könyvet, foglalja magába, mivel Julia és az apja között millió és egy szó hangzott el és nem. Olyanok, amiknek kellett volna és olyanok, amiknek nem kellett volna, s ezek miatt mennyire el tud romolni egy kapcsolat, hogy ha nem a valós gondolatunkat mutatjuk, nem mondjuk ki, amit érzünk. A kötetet átitatja a bennragadt szavak, érzelmek a ki nem mondott szavak, tettek, s szarkasztikus humor, ami kellett, hogy megértsék egymást. Az apa-lánya kapcsolaton keresztül pedig szembesített, hogy mennyi mindent elhalasztunk a szeretteinkkel kapcsolatban.

Végül, hogy kinek ajánlom? Aki ki akar lépni a komfortzónájából, mivel egy remek választás, de persze mindenki másnak, aki egy izgalmas könyvet szeretne olvasni. Mert ez a könyv az, a maga módján.

5/5

http://konyvmolykepzo.hu/products-page/arany-pottyos-konyvek/marc-levy-ki-nem-mondott-szavaink-546

Extra

Magyarországra utalások bukkannak fel, amik számomra nagy örömet szerzett, mivel nem kis dolog, hogy egy könyvre említésre kerülünk. 

A. O. Esther - Mennyország kulcsa (Összetört glóriák IV.)

Míg az angyalok a Pokolban időztek, a földön húsz év telt el. Viking harcosok térhódításait rettegik halandók és halhatatlanok. A visszamaradt Sötét Angyalok kegyetlen, hataloméhes zsarnokokká váltak, velük kíván szövetkezni Gabriel képében Arshamon, akit testvérei és Sharanfer új testben követnek.
Hőseink a már felnőtt Joshua városának vendégei, ám nincs idő az ünneplésre, mert az Életfa felett megjelenik Vidfornir, az aranysas, aki az óriások eljöttét, s ezzel a világ pusztulását jelzi.
Csak egy módon lehet elkerülni a véget. Le kell győzni a mágikus erővel bíró aranyszarvasokat, mert csak az agancsukból készített varázspor tudja elpusztítani az óriásokat. Ám mindehhez a titokzatos, de annál zsugoribb törpéktől kell segítséget kérniük. Cserébe azok kristálykoponyákat követelnek, melyeknek megszerzése szinte lehetetlen… A csapat mégis elindul szent célja felé, ám máris Moro lidérceibe ütköznek. A túlerő reménytelen, hacsak az angyalok szövetségre nem lépnek a barbár vikingekkel…
De vajon Elijahé lesz-e végre Sophiel? Netán a viking vezér vagy Arshamon szerzi meg őt magának? Megmenthető-e még Gabriel lelke? Megesik-e Ariel szíve az iránta rajongó, nővé serdült Machielen? És vigaszra lel-e a hitevesztett Joshua?
A válaszért ezúttal is varázslatos helyszínekre kell repülnöd, kedves Olvasóm, de vigyázz! A mélyben rejlő kincs ragyogása, a hatalom íze és a szerelem mámora téged is megrészegíthet!


Kiadó: Decens Magazin Média
Megjelenés: 2013
Oldalszám: 562
Moly: 92%

A véleményem

Bajban vagyok. Nagy bajban. Hogy ki fejtsem miért is, az elejétől kell, hogy kezdjem.

Az Életfa elolvasása után tartottam egy kis szünetet Elijah és Sophiel környékén, de egy hónap kihagyás után belevágtam a folytatásba. Hiányzott Bardo, Ramodiel és a többi angyal, meg persze a varázslatos helyek. Nem féltem, hogy meg fog rázni akár mi is, pedig kellett volna és, hogy miért? A szívemhez oly' kedves Elijah miatt. (Mondjuk úgy, hogy… képzeletben körülbelül maradt 3 darab hajszálam)

Én… egyszerűen pók lettem. Nem viccelek! Na jó de. Szívesen mászkáltam volna a falon, miközben Elijah az idegszálaimon táncikált. Na jóóó, nem követett el akkora bűnt félre ne legyen félre értve! Csak… én "kicsit" temperamentumosabb vagyok, mint Sophiel és nekem Elijah "ha még a mosdóba mész oda is követlek" tekintete kiverné a biztosítékomat. Ki is verte, de attól szeretem. 

A történet

Mint, ahogy már megszokhattuk a történet ott folytatódik, ahol abbahattuk. Miután főhőseink kimásznak a Pokolból találkoznak az immár 27 éves Joshuaval, aki érett férfivá vált és megváltozott "pár" dologban. Találkozásuk után ellátogatunk Heliga Korsetbe, ami Joshua saját várfallal körülvett területe, de a látogatás után már tovább is megyünk, mivel Ariel a látomásában előre "álmodja", hogy Mizariel és a többi Sötét Angyal ellátogat a jötunnokhoz, hogy szövetséget kössenek. Miután megtudják, hogy hogyan is ölhetnék meg őket, elindulnak a törpékhez, mivel csak ők tudják elkészíteni azt, ami végez velük.
Útjuk során ellátogatnak a törpékhez, akiknél megegyeznek, hogy csak akkor készítik el a kért fegyvert, hogy ha megszerezik a Kristálykoponyákat, a vikingekhez, akiknél Erik, a viking király miatt, Elijah majdnem vérfürdőt indít, és találkoznak hableányokkal is, akik egy picit se hasonlítanak Arielre, a kis hableányra.

" – Sellők? – vonta fel a szemöldökét a Sötét Angyal, és megdörzsölte borostás állát.
– Gyilkos sellők – helyesbített Szilaj.
– Nos, ez igazán bájosan hangzik – dörmögött Bardo. – Nem úgy van, hogy csak énekelnek és szerelmeskedni szeretnének? – vigyorodott el kajánul. – Azt csak túlélnénk valahogy!
(…)
– A sellők vérszomjasak. Ha nem tudják behálózni és szeretkezésre bírni az áldozatukat, dühöngő óriásmurénákká válnak, és darabokra szaggatják a tóba tévedőket.
– És ha azok szeretkeznek velük? – próbálkozott tovább Bardo, mire Machiel kuncogni kezdett.
– A szeretkezés után ugyanúgy széttépik alkalmi szeretőiket.
(…)
– Elmebeteg szajhák – morgott a szőke angyal. – Már nincs is kedvem hozzájuk."

Számomra minden hely nagyon tetszett, de a legjobban persze a törpék lakóhelye. Gyönyörű lehet, ahogy a sok drágakő csillog-villog.
A törpéknél való tartózkodás során egy olyan dolog történik Elijah és Sophiel között, aminek egy picit nagyobb hangsúlyt adtam volna. De persze, nem voltak a körülmények megfelelők, hogy most ünnepeljenek, amit persze megértek. Egy háború közepén ki szeretne ünnepséget szervezni?
Miközben útjuk szép és néha, nem kellemes helyekre sodorja Elijaht és Sophielt, szerelmük a tetőfokára hál. Megtörténik végre a dolog, s féltem, hogy túlzásba viszik-e, de mondhatni egy normális határon belül maradtak. Igazán vicces volt, amikor valaki megzavarta őket, és "majdnem" sikerült a dolog, de mégsem. Elijah, mint egy nagy gyerek, dúlt-fúlt.
A történet végén pedig Sophielék megszerzik az agancsokat, amikkel a közelgő ellenséget, a jöttunokat megtudják állítani. 

Eközben pedig Arshamon és csapata is feljutott, és Mizarielék felé veszik az irányt, hogy szövetkezhessenek velük. A Sötét angyalok elsőnek nem hiszik el, hogy Gabriel (nem tudják, hogy Arshamon van a testében) tényleg hozzájuk akar csatlakozni, de végül be kell látniuk a tettei alapján, és ajándéka is sokat nyom. Miútán befogadják maguk közé, Arshamon egyből kezébe veszi az irányítást szépen, és vezetésével ellátogatnak Jöttünheimbe, hogy szövetkezzenek a jötunnokkal és leverjék Sophielékat, de ezt előre megálmodja Ariel és ez alapján útjuk következő részeit is megtudják tervezni, előrébb vannak az "ellenség"-nél. 
Míg a második kötetig Diril volt pofátlan, most már Mizariel tölti be ezt a szerepet, de ez a "nő" egy nagyra nőt 12-13 éves, a rosszabbik formából, amit persze ki is használ Arshamon, aki Gabriel testében könnyebben hódit, s tettei hatással kezdenek lenni egy kis mértékben az arkangyalunkra.
Egy idő múlva Gabriel egyre többször képes visszanyerni az irányítását a testén keresztül, mivel segíti a két boszorkány Astrid és lánya, akiket a Sötét angyalok útjuk során felkeresnek, és segítséget kérnek tőlük. Miközben a két személy dúl Gabriel testében, Moro elhozza Machielt, aki idő közben csatlakozott Elijah csapatához, csak ügyessége híján elkapták.

Szereplők

Elijah, mint ahogy már említettem az elején kicsit... szemöldökráncolgatást kivátló férfi lett. Persze, ahogy szereti Sophielt, az olyan... tényleg szerelem, csak na. Most akaratos volt Sophiellel. Amikor a Kristálykoponyákkal tartottak visszafelé a törpékhez és elakarta vinni Moro az angyallányt, akkor Elijah engem egyrészben feldühített, másrészben elszomorított. Sophiel helyében én adtam volna neki rendesen ( jó kis veszekedés lenne kb 2 percenként, így hát kötve hiszem nem bírnánk ki egymást) Elijah prédikációjának elején, de utána csöndbe is maradtam volna, mert persze, hogy rosszul esett volna, ha így kioszt az, akit szeretek. 

De persze nem csak rossz volt, a drága. Kompenzálta szerelmi megnyilvánulásaival, és érzései megmutatásával, s édes volt, amikor aggódott és vicces, amikor valami nem sikerült, de már úgy felcsigázta magát. 

"– (…) A szerelem… a szerelem a bizonyosság érzése, amikor ráébredsz, hogy a másik feled nélkül nem tudsz, és nem is akarsz élni. Amikor találkozol valakivel, és a szíved kiugrik a helyéről. Fürödni akarsz a tekintetében, és elolvadni a szeretetében. Az érintése, az illata, a hangja, a nevetése után sóvárogsz, és minden percet vele akarsz tölteni. Aggódsz érte, ha nincs veled, és ha baja esik… nos, abba te is belehalsz."

Sophiel sokat fejlődött, de mindeközben megtartotta a tisztaságát és a hitét. Nagyon szépen fejlődik, egyre jobban szeretem :D Csak remélem szegénykébe nem szeret bele több férfi, mert ez Elijaht kikészíti és az kihatással van a kapcsolatukra. 

"A halálfélelem fájdalmas emberi érzés, ami mindenkit kísért."

Bardoból szeretnék egyet. Első helyre került Elijahval és, ha rosszkedvem van csak pár részt kell elolvasnom, hogy jobb kedvem legyen. Nagyon szeretem a humorát, és azt, hogy bármilyen nyomott is a helyzet egy egyszerű poénnal feltudja oldani az embereket. A könyvben pedig kiderül, hogy igenis képes érezni megbánást, ami egy új oldala. Számomra ez is tetszik. (Oh és nagyon szerettem azokat a részeket, amikor piszkálták egymást Ramodiellel :D )

"Bardo arcán kárörvendő vigyor áradt szét.
- Féltékeny vagy.
- Kímélj meg az észrevételeidtől! – füstölgött Elijah. – Nem vagyok féltékeny! Egyszerűen csak gyűlölöm, ha más férfiakkal kedveskedik."

"[…] – Még sosem volt saját sírom, de szavamra, barátom, igazán tetszik!  Nahát angyalszárny is van rajta!
- Jajj, Bardo ne légy már ilyen gunyoros! – szólt rá szigorú ábrázattal Ramodiel, […]"

Machielt is megszerettem, az elején harcias volt, de Elijah szidása után megenyhült és kedvesebb lett. Mind a kettő oldalát szeretem, nagyon kedves és bájos, aki vágyik a szerelemre. Új a Földön, de sz érzései gyorsan kifejlődtek és szíve Ariel iránt kezd dobogni. Kíváncsi vagyok mi lesz ebből.
Sharanfert egyre jobban kedvelem, most pedig még több betekintést kaptunk a múltjába, amitől sokkal szimpatikusabb lett, de nem csak ezért, hanem azért is, hogy jégszíve kezd feloldódni és jobbá válni.
Gabriel/Arshamon: Nehezen tudok róluk beszélni. Arshamon még mindig gonosz, nem hiszem, hogy változni fog, remélem gyorsan visszakerül a Pokolba, Gabrielt pedig sajnálom, hogy nem hozzá méltó és csúnya dolgokat műveltek a testével együtt. 
Erik is egy új karakter. Viking király, erős és határozott, akinek Sophiel megtetszik. Nem tett le a lányról, de nehezére esett nem megpróbálni megszerezni. Akaratos, de kedves is tud lenni. Kíváncsi vagyok még az ő útjára :)

Kedvenc jelenet: A törpéknél történő dolog Elijah és Sophiel között. 

Kedvenc szereplő: Bardo, Sophiel, Machiel és Elijah 

Mélyrepülés: Egy személy halála. Szomorú voltam, hogy meghalt.

Nem szimpatikus személy: Mizariel

5/5

Az író facebook oldala 

https://www.facebook.com/pages/A-O-Esther/436472609734176

Weboldal

 http://www.aoesther.com/

Ha követni szeretnéd a blogot facebookon, akkor katt IDE :)

Jessica Park - Flat-Out Matt Titkolni bolondulás

Matt harmadéves a Massachusettsi Műszaki Egyetemen. Kockafejű, szellemes, zseniális srác.

És nagyon, de nagyon buta is.

Amikor a szépséges, menő, éleselméjű Julie beköltözik a házukba, mégis miért (jaj, miért?!) bújik Matt a bátyja, a hiányolt Finn bőrébe, azzal áltatva magát, hogy csak a lány kedvéért teszi?

A dolog egész ártalmatlannak tűnik, amíg Julie átmeneti vendégeskedése hosszú távúvá nem válik. És amíg a helyzet szívszorító őrületté nem fajul. Na meg amíg Matt bele nem szeret Julie-ba, Julie pedig bele nem szeret Finnbe.

De hát… Matt a hozzá való. Bárcsak megértethetné ezt Julie-val! Méghozzá anélkül, hogy el kelljen árulnia neki az igazat, ami mindannyiukat tönkretenné. Főleg Celeste-et, sérülékeny lelkű húgát, akinek talán mindenkinél jobban szüksége van Julie-ra.

A Szeretni bolondulásig-ban Julie szemszögéből láthattad Mattet. Ezzel a kisregénnyel, a Szerelem bolondulásig-gal most mélyebbre hatolhatsz Matt világába. Átélheted a történetet az ő oldaláról, megszakadhat érte a szíved, amikor megszakad a szíve, és ismét beleszerethetsz ebbe a szokatlan hősbe.

Indulj érzelmes utazásra az előzményeket bemutató két fejezettel, majd a Szeretni bolondulásig ezúttal Matt szemszögéből elmesélt hét fejezetével, és végezetül vár Julie történetének vadonatúj, pikáns fináléja!

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.

Fordító: Komáromy Zsófia

Megjelenés: 2014.

Oldalszám: 156

Moly: 96%

Goodreads: 4,10

A történet

         Amit a Flat-Out Love-ból hiányoltam azt mind megkaptam. Megkaptam azt a plusz 15 oldalas befejezést és megismerhettem Finn-t is, megismerhettem azt az időszakot, amikor még élt, amikor még minden rendben volt.

         Kedvenc jeleneteimet Matty szemszögéből újra átérezhettem, elolvashattam és megérthettem, hogy mit érzett a fiú, mikor szeretett bele Julie-ba és mennyire fájt neki, milyen őrlődések között állt, amikor képtelen volt elmondani az igazat a lánynak.

         Összesen 10 fejezetből áll a könyv, aminek az utolsó fejezetét Julie szemszögéből olvashatjuk el. Már a fejezet címe is utal arra, ami történni fog benne. Ne hagyd abba!

"– Figyu, Julie, nagyon örülök, hogy törődsz a védekezéssel, de…

– Jaj, ne! Nem jókat vettem?

– Ööö, nem az a gond. Hány gumi van itt, hetven? Nyolcvan? Nem tudom, mit hallottál, de még a legkanosabbakat is kötik bizonyos korlátok."

         A könyvben például megtudhatjuk, hogy Matt hogyan reagál Julie beköltözésére, vagy amikor Celeste-t haza kellett hozni és az utána lévő veszekedésük hogyan hatott Matt-ra.

"Szeress belém, Julie, ahogy én is beléd szerettem – szugerálta. Szeress belém, szeress belém, szeress belém…"

         Én imádtam a könyvet és a Flat – Out Love-val együtt felrepít, és kikapcsolt, elfelejteti veled, hogy hol vagy. Megnevetett és kiszakít arról a helyről, ahol élsz. Hírtelen egy repülőgép végében találod magad kiugrása készen és elképzeled, amint kiugrasz, az adrenalin pedig végigszalad a testeden.

         Szóval a könyvet mindenkinek olvasnia kell, aki olvasta és szerette a Flat-Out Love-ot, aki megszeretné ismerni Finn-t – mert én még jobban beleszerettem – és aki eddig is szerette Matt-et.

Fotó Finnre pillantott, aki a szoba sarkában állt, a fal felé fordítva.

– Mit csinál Fotó Finn? Ha a padlóra pisil, neked kell feltörölni.

5/5

Jövő hét pénteken pedig érkezik az Elidegenítve, ahol a könyvborítón lévő lány és fiú után fogok járni – ha nem találok semmit, akkor még az írónőt is felkeresem -. Lehetséges, hogy meglepetés is fog érkezni a bejegyzés mellé, még valami meglepetés is fog társulni. Ki tudja. Ha pedig nem péntekre, akkor Vasárnapra fog érkezni, de a jövő héten 100%, hogy felkerül a véleményem a könyvről. Ha nem szeretnél lemaradni, akkor iratkozz fel J

Az én Matty-m a 11-es volt és a tiéd?

Jessica Park - Flat-Out Love Szeretni bolondulásig

A srác magas volt, legalább száznyolcvan centi, szőkésbarna haja a szemébe lógott. Pólóján az a felirat állt: Nietzsche a haverom.

Íme, Matt. Julie Seagle kedveli őt. Nagyon is. De ott van még Finn. Akibe Julie teljesen belezúgott.

Bonyolult? Kínos? De még mennyire.

Julie nemrég költözött Bostonba, hogy megkezdje egyetemi tanulmányait: mégis honnan tudhatta volna, hogy édesanyja régi jó barátnőjének családjánál fog kikötni? Csak ideiglenesen akart megszállni náluk. Arról szó sem volt, hogy fontossá válik a Watkins család számára, vagy hogy beleszeret az egyik fivérbe. Pláne nem abba, amelyikkel még egyszer sem találkozott személyesen. De hát számít ez? Finn megérti őt, jobban, mint valaha bárki. Ők ketten egy hullámhosszon vannak.

De a szerelem - és annak mindenféle csavaros, bonyolult változata - mindig tartogat meglepetéseket. És soha senki nem ússza meg sértetlenül.

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft. 

Fordító: Komáromy Zsófia

Megjelenés: 2013

Oldalszám: 392

Moly: 2013.12.13

Goodreads: 4,04

A történet

     Nem számítottam semmi nagy durranásra, sőt mi több még a számat is húztam, mert nem megszokott volt nekem, hogy E/3-ban olvasok könyvet, de ha már elkezdtem be fogom fejezni, akár tetszik, akár nem, s jól döntöttem, mert tetszett!! Nagyon is!!

Az alaptörténet annyira mindennapi, hogy olyan érzés keríti körbe az embert, hogy ez vele is megtörténhetne. S éppenséggel amennyire mindennapi, annyira különleges.Legalábbis számomra.A történetben lévő két szál úgy van össze fonva, hogy a történet átlátható, ha az utolsó kirakós is a helyére kerül. Persze vannak hibái, de rendben van, ha azoktól eltekintünk.

     Történetünk Bostonban kezdődik, főszereplőnk Julie főiskolai éveit kezdi majd el, de számításait keresztül húzza egy igen csúnya átverés. Mondhatni hajléktalan lett addig, amíg Matt meg nem érkezik, s történetünk itt indul el. Hála anyukája egyetemi ismerősének és volt szobatársnőjének, aki pont Julie nem létező lakásához nem messze lakik, főhősünk megmenekül az utcán lakástól és a Watkins családhoz kerül, ahol megismeri Erin-t Rogert és Celeste-t is. A család első látásra normálisnak tűnik Julie számára, de amint kezdenek telni a hetek, úgy kerülnek elő a szembe tűnő, nem megszokott viselkedések és a kérdések is, míg végül észrevesszük, hogy azon kapjuk magunkat, hogy bele kerültünk Julie elhatározásának a közepébe, még pedig abba, hogy segíteni fog Celeste-n.

     De ne ugorjunk ennyire előre. Már akkor megjelenik Fotó Finn, amikor főhősünk átlépi a család küszöbét és az elején még ártalmatlannak tűnő kartonbábú, végül elkezdi Julie gondolatait körbevenni. De nem csak ő, hanem a facebook-on létező Finn is – Fotó Finn és Facebook Finn egy és ugyan az. Celeste noszogatva ráveszi Julie-t, hogy jelölje be, de persze Matt ennek nem nagyon örül, hogy ilyeneket kér testvére. Julie a kislány kérését teljesítve, majd a visszajelölést követve, elnézést kér üzenetben, hogy idegenként ismerősnek jelölte, de a bocsánatnak induló levélből beszélgetések nőnek ki. Nagyon ötletesek és viccekkel teliek voltak az üzenetek és a kiírások is. Érezni, hogy napjainkban játszódik a történet.

"Finn az Isten: Remélem, hogy egy nap feltalálják a mocskos gondolatokkal működő autót."

Olvasás közben néha meg kellett állnom, hogy emlékeztessem magam, hogy Celeste nem 6, hanem 13 éves lány. Egyszerűen néha Fotó Finnel úgy viselkedett, mint egy kisgyerek, miközben nagyon érett – tán túlságosan is -.

Egy elszomorító hiba van a könyv végén. Nem maga a történet, hanem az, hogy túl gyorsan lett vége az egésznek. Olyan érzést váltott ki belőlem, és olyan gondolatokat jutatott eszembe, mintha az írónő gyorsan – nagyon gyorsan – le akarná zárni a történet végét. Én minimum 15 oldalt hozzá csaptam volna még, az biztos.

Végül az egész család kezd helyre jön, és boldog a befejezés is.

Szereplők

Matt: Ritkán kerül a kezembe olyan könyv, amiben okos és még helyesnek leírt fiú szerepel – Oh és még matekot és fizikát tanul *-*  -. Szóval igen okos fiú, de néha a humorát elfúja a szél, bár rengetegszer lehet jókat nevetni a megszólalásain. Az elsőtől az utolsóig belezúgtam. (Bár egy bizonyos ponton, szívesen lekevertem volna egyet.) 

"Helyesen tippelem a bőröndök alapján, hogy te lennél Julie? Különben rossz lányt készülök elrabolni."

Julie: Számomra elégé a szakadék szélén egyensúlyozó karakter a könyvben. Vannak nagyon aranyos, kedves pillanatai, de sokszor a falra tudtam volna tőle mászni, mivel "mindenbe bele ütöm az orrom" benyomást keltette bennem. Tudhatnám még szidni, DE pont ilyen karakter kellett ide, hogy a család végre a jó irányba kezdjen gyógyulni.

Erin és Roger: Rengetegszer magukra hagyják a gyerekeket, és sokszor nincsenek otthon. Mikor végül összeáll a kép, akkor értsük meg, hogy pontosan miért is voltak ilyenek. Ezektől eltekintve kedves, aranyos szülők, igaz Roger még ritkábban bukkant fel, mint Erin, még ettől is szerethető és megkedvelhető karakter.

Julie anyukája:Tipikus anyukaként viselkedik, látni – olvasni-, hogy szereti és félti a lányát. Nagyon kedves karakter.

Julie apja: Az egész könyvben őt utáltam a legjobban, bár senki más felé nem kezdtem utálatot érezni, ha őt nem nézzük. Ekkora egy p_cs apuka hogy lehet? Szegény lányának ígérget, majd még szólni se képes, hogy nem tudja betartani a szilveszteri ígéretet. Ugyan azt tettem volna, mint Julie, amikor megtudta, hogy miért is nincs ott az apja.

A könyv nagyon tetszett élvezhető is, bár vannak benne olyan kifejezések, amiktől csak lestem, mint borjú az új kapura. Mindenkinek bátran ajánlom, hogy olvassa el, és akinek tetszett, vagy esetleg más meglátása is van, örömmel olvasom  hozzászólásban. 

Kedvenc jelenet: Mikor Celeste-t hazahozza Matt. Az-az éjszaka és az utána lévő reggel.

Kedvenc szereplő: Matt, Celeste és Julie

Mélyrepülés: Mikor rá jön Julie, hogy mi a titok

Nem szimpatikus személy: Julie apja

5/5

"Finn, az isten: Fontolgatom a lehetőséget, hogy szabadúszóként kajás pornófilmcímeket találjak ki. Eddigi ötleteim: "Husikám" és "Pajkos pite". Mit szóltok?"

Matt szemszöge pedig már előrendelhető a KMK webshopjából!!!

(Link)