A. O. Esther - Gombnyomásra 2

Mia és Russel a megalopolisz egy távoli szegletében, Talbot házában raboskodva a szökésüket tervezik, ám minden rezdülésüket a ház intelligens számítógépe, Veronica figyeli. Elég egy rossz lépés, és a csuklójukon villogó bilincsen keresztül megbüntetik őket. 
Liam és Dylan a cellájukban üldögélve várják a pillanatot, hogy a többi halálraítélttel együtt száműzzék őket a dzsungelbe, amikor megtudják, a mutánsokat előre beetették a kapu előtt, hogy senki ne élje túl a kivégzést. A két, mindenre elszánt vadásznak azonban sajátos terve van a szabadulásra… 
A Hobbs-birtok feketébe öltözik, miután a fényújságban levetítik a kintieknek a 268-as kapunál történt mészárlást. Stella valósággal belerokkan a gyászba, amikor Hobbs dokiék hírt kapnak Russelékről. A lány végső kétségbeesésében Ryannel Manipurába utazik, hogy segítsen a bátyjának és Miának a szökésben, ám nem sejti, hogy ezáltal az ő élete is veszélybe kerül. 
Doktor Cohen sem tud békében nyugodni: ismét Miához fordul, és arra kéri, segítsen megtalálni a mágikus követ, amelyet egy legendás, sumér királynő titka rejt, és amely megoldást jelenthet a Manipurában kialakult önkényuralom megdöntésére. 
De vajon sikerül-e Miának és Russelnek elmenekülnie Manipurából? Hogyan élik túl a vadászok a kivégzést? Létezik-e olyan seb, amelyet nem gyógyít be az idő sem és valósággá válhat-e egy égben köttetett szerelem?

Kiadó: Decens Magazin Média

Megjelenés: 2014

Oldalszám: 494

Moly.hu:  96%

A véleményem

WOW!! Azta. Hűha.

Sokkal pergősebb volt, mint az első kötet. Mindenből többet kaptunk, pedig újabb kérdéseket vetett fel a történet, amire még nem kaptunk válaszokat.

Nem csalódtam a könyvben, és ez a kötet még feljebb is tolta a trilógiához tartott saját „mércémet”. A szereplők közül többen megleptek, mint például Stella, Liam kishúga. Komolyabb lett, de még is megtartotta bájos kisugárzását és végre a szerelem terén is célba ért az a bizonyos személy mellett (Huncutul mosolyog).

Észre se lehet venni, hogy halad a történet, mert eszünkbe se jut megállni, hogy „oké pihenünk, majd folytatom, ha lesz kedvem”, mert leköt, és ott motoszkál mindig valami. Ha nem is pont az a történet rész, akkor az előtte lévő fejezetekben felbukkant kérdések ugrálnak, hogy „Hé te, lehet, hogy a következő részben megkapod a választ, amire kíváncsi vagy!!!” és akkor persze, hogy folytatjuk az olvasást. Szó, mi szó, mindig van, ami viszi az olvasási szándékot.

S ez a kötet ép ezért tetszett. Mert ez az „olvasási szándék” hajtás (Remélem értitek, csak nem tudom, hogy is kellene pontosan kifejezni *fejem kaparom*) itt jobban felerősödik, és nem csak maga a történet miatt akarom folytatni, hanem a történetben lévő szereplők jövője, és a már említett kérdések felbukkanása miatt is.

Még az is nagyon tetszett ismét (mint az első kötetben), hogy nem fél az írónő a véres, sötét dolgokhoz nyúlni. Volt egy rész, ahol alig akartam elhinni, hogy szereplőnkkel mi is történik. (Ha valaki ebből le tudja venni, hogy mi is: Enyhén utalok, ha az erős ellenzés ellenére még is meg történik valami sötét rossz, maradandó dolog, amit már nem lehet visszacsinálni a férfi miatt) Sajnáltam nagyon, hogy min ment keresztül, s örültem, mikor megoldódott. Csak, ha a hitelességet nézzük egy picit tovább 2szenvedhetett” volna. (Közeli ismerősöm volt olyan helyzetben, ebből indulok ki.) Egyébként, nagyon tetszik, hogy ilyen események is történnek a könyvben, próbálkozik feldolgozni ilyen erős lelki sérelmet.

De ezt eltekintve, tökéletes szerintem a könyv. Ismét bölcs gondolatokat osztanak meg a szereplők velünk és az író nagyon ügyesen fonja bele a beszélgetésekbe az apró, de sokat segítő gondolatokat. Hoztam belőlük párat J

– Emily, a könny a lélek vére. Ha néha megengeded, hogy kicsorduljon, magával viszi a fájdalmadat érted? Nem szabad visszatartanod.

– Megpróbálom! – nyögte ki végül keserűen, mire Liam felcsattant.

– Ne próbáld! Ha csak próbálod, az azt jelenti, hogy lélekben már félig lemondtál arról, hogy sikerrel járj!

Talán a pokol mégiscsak létezik, csak nem a föld alatt, hanem idefent van

Szereplők

Liam az Liam. Megtartotta a saját erős személyiségét, de még is komolyodott, amitől még jobban megszerettem. Az egyik nagy tulajdonsága (ami, ha nem ilyen lenne, akkor nehezebben haladna a könyv szerintem.), hogy Miát nem zárja kalitkába. S ez nagyon tetszik.

– Hát jó… – dünnyögte Liam, majd a lóhoz fordult, és felemelte a mutatóujját. – Most már vegyél vissza az arcodból, jó? Attól, hogy a húgom befonta hajad, még nem vagy menő.

Stella, aranyos, mint mindig. Kezd felnőni és az előző kötethez képest látványosan fejlődött, bár még mindig tündéri kisugárzása van. Sokkal jobban megkedveltem, mivel már nem egy lány, hanem egy nő, aki ha baj van meg tesz mindent, amit csak tud.

 (Na itt folyt a könnyem. Őszintén honnan jönnek ilyen beszólások? :D )

Mia Egyre erősebb és talpraesettebb. Nagyon a szívemhez nőt, mivel egy magabiztos csak és még vakmerő is tud lenni. Amit a fejébe vesz, azt megvalósítja.

 

Russel IMÁDTAM!! Új álom pasi a láthatáron. Egy magabiztos férfi, aki érti, hogy mit csinál és igen, olyan mint a testvére. Ha a szeretteit fenyegetik mindent meg tesz, hogy megóvja őket. (Plusz pont részemről, hogy nagyon okos is. :D )

Dylan A szőrösszívű szoknyavadász megmutatta, hogy milyen is, amikor sebezhetővé válik egy lány miatt, de nem vesztette el a karakterét és nem vált papuccsá. (Amit nagyon méltányolok tőle is :D ) A humoát pedig még mindig imádom. :D

Stella tornacipője váratlanul beleakadt egy korhadt gyökérbe, és elbotlott, de Dylan nem engedte, hogy elessen. Az elvétett lépés nyomán újabb gödör tárult fel előttük, a korábbihoz hasonló, gyilkos karókkal megtűzdelve. A lány levegőért kapkodott az ijedtségtől, de Liam is megdermedt.

– Te Dylan – hümmögött Mason a félhomályban. – Mondd, ilyen szar úton hogy jön ki a nagyihoz az ügyelet?

Talbot Legszívesebben megfojtottam volna. Milyen „férfi”???

Dylan nagymamája Ria mama: Nagyon megkedveltem. Teljesen egy fiatalos nagymamával találkozhatunk, akinek fantasztikus humora van és nem fél kimondani dolgokat.

Minden könyvnek lelke van. Érzed, ahogy megközelíted őket. Izgatottan pusmognak, néha elhallgatnak, mások ujjongva hívnak, és megint mások kíváncsian lesnek. De az az egy, aki a tiéd, csak a tiéd, csendben figyel téged… látod a fényét? Látod, amint kiragyog a többi közül? Ő a tiéd, (…)

 (Nagy kedvencem lett ez az idézet ) (Gombi 3)

Emily: Mia testvérét is nagyon megszerettem remélem jó sorsa lesz. Kíváncsi vagyok rá.

Kedvenc jelenet: Húha… nehéz, de ha ennyire kell választani a vége. Végre kihoznak valakit Manipurából Miáék :D

Kedvenc szereplő: Russel (*Tapasikol*) Nagyon megszerettem, de mellette még Mia, Liam és Dylan is persze J

Mélyrepülés: Ami Sztellával történt Manipurába

Nem szimpatikus személy: Mia apja, mint mindig +Talbot 

5/5*

Az író Facebook oldala

 https://www.facebook.com/pages/A-O-Esther/436472609734176?fref=ts

A könyv megrendelési linkje 

 http://aoesther.com/katalogus/mutat/6/

A. O. Esther - Gombnyomásra (Első rész)

A 19 éves Mia Milton élete fenekestül felfordul, amikor álmában megjelenik dr. Cohen, a halott tudós szelleme, és arra kéri, segítsen befejezni a munkáját, amely egy gombnyomásra megváltoztatja majd a világot… 

2222-ben járunk, Manipura városában. A Föld már nem hasonlít régi önmagára. A húsz évvel korábbi Dimenzióváltás óta az emberek látják egymás auráját, így nem titok többé, kinek mit rejt a lelke. A „jók” megalopoliszokba gyűlnek és energiafalakkal veszik körül magukat, a „rosszakat” pedig száműzik a vadonba. Míg a fal egyik oldalán tengernyi luxusban élnek az emberek, a másik oldalon éhínség, nyomor és katonai vérengzés tizedeli őket.

Mia tisztában van azzal, mit kockáztat, amikor a szellem utasítására sírt rabol és betörést követ el, mégis jeges zuhanyként éri a hír, miszerint kettős gyilkossággal vádolják. Menekülnie kell hát a rengetegbe, holott ártatlan. A sors Liam Blackwood, a fejvadász karjába sodorja, aki zsigerből gyűlöli a manipuraiakat, miközben súlyos adósság nyomja a vállát bajba került öccse, Russel miatt. Döntenie kell, hogy a becsületére hallgat és a lány pártjára áll, vagy inkább a Mia fejére kitűzött vérdíjjal menti saját bőrét. 

Eközben a rémséges vadonban, a Hobbs-birtokon élő két fiatal lány, Ruby és Stella arról álmodnak, hogy szerencsét próbálnak a csillogó nagyvárosban. Munkát vállalnak odaát, ám hamar rájönnek, hogy a mesés aurák fénye súlyos titkokat rejteget. A felismerés sajnos későn érkezik, és a lányoknak küzdeniük kell, ha élni akarnak.

A vadonban szüntelenül tart a vérontás, gyilkos mutánsok szedik az áldozataikat, akiket mesterségesen tenyésztett ki a katonaság a népesség-szabályozásra. Dylan, Mason és Liam gyerekkori jó barátok, akik a Hobbs-birtokon élők biztonságát vigyázzák, ám ők sem számítanak a lavinára, amit a Milton-lány üldözése eredményez, és ami mindannyiuk életére hatással lesz. 

A halálesetek sorra követik egymást. Mia egyre mélyebbre merül a látomásokkal teli rejtélyben, miközben a világ véres valósága is fenyegeti. Öl vagy megölik – nincs más választása, miközben a fojtogatóan sötét múltjából előtörő démonjai is kísértik. 

Hőseink útjai ezúttal két, egymástól merőben különböző világba vezetnek. Miközben a halál számolatlanul szedi áldozatait, és az élet oly szívbemarkoló csapásokat mér rájuk, mi más segíthetné őket tovább, mint az élet egyszerű szépségeibe vetett hit, a tábortűz hevében sistergő erotika és a latin ritmusra ringatózó szerelem? 

Kedves Olvasóm, készen állsz a nagy utazásra?

Kiadó: Decens Magazin Média

Megjelenés: 2014

Oldalszám: 470

Moly: 95%

Kíváncsian kezdtem hozzá, mivel az Összetört glóriákat nagyon szeretem és körülbelül tudtam, hogy mire számítsak. Varázslatos helyekre, kidolgozott szereplőkre és megannyi izgalomra, amiket meg is kaptam. S, hogy unalmas volt-e így, hogy minden meg volt? Egyáltalán nem!!!

Sok írónál gond szokott lenni (és már én is vettem észre), hogy ha új sorozatba/trilógiába kezd, akkor az előző alkotásában és az új művében lévő szereplők hasonlítanak egymásra. S hogy most is van-e ilyen gond? Nincs. ( Persze ezt azok értik most jobban, akik az Összetört glóriákat már olvasták, de még a Gombit nem. Szóval nem kell félni, hogy Bardo 2.0 és Sophiel újratöltve felbukkan. Oh de még, hogy mennyire nem!!!)

Véleményem

Imádtam!!! Na ez nem mond olyan sokat, igaz? Nem csalódtam az írónőben, mivel egyszerűen mesés lett, mindennel együtt, a vége pedig nagyot ütött!!! Olyan véget kapott a könyv, amitől (én legalább is) az olvasó a következő kötetbe szeretné magát vetni, de egyből. Kapunk mindenből igen rendesen. Jóból, rosszból, szerelemből és persze haragból is, és ezektől lett a könyv emberi érzésekkel telített, egy kész virágcsokor. (S, ahogy megszokhattuk a fülszöveg tökéletesen összefoglalja, a cselekményt, ezért nem is térek rá ki jobban. )

 

Történetünk Manipurában indul, ahol Mia a 19 éves lány él és pont egy bűntettet próbál elkövetni a barátaival. Meglepődtem, nem számítottam, hogy egy holtest kiásásával indítunk. Már itt kezdtem megkedvelni főszereplőnket, mivel valljuk be, hogy belevalónak kell lenni ahhoz, hogy:

1: éjszaka, amikor köd van a temetőben mászkálj (egy kis szél is már a frászt hozná rám)

2: sírt tárj fel.

Manipura egy gyönyörű város, ahol az embereknek minden meg van, nem kell hiányolniuk semmit és háborúk sincsenek. Minden csodásnak is tűnik, de még sem az, mivel megbújnak a korrupt, hazug személyek, csak jó „köntösbe” (khm aurába) bújva. (S, ha belegondolunk, a mai világban sincs máshogy. Nem azt mondom, hogy minden magasabb szintben lévő személy kis ördög lakta. Sok jó ember is van, de még is ott vannak, akik a jó érdekében „cselekednek” elmondásuk szerint, még se a azt teszik, nem a pozitív hatást kelti a tettük.) Szép hely, az biztos, és a környezet miatt, ha lehetne választanom, akkor Manipurában élnék, de az, hogy egy burok alá lennék lezárva… hát frusztrálna. Hiányozna az, hogy leégjek (mivel nem tudnak a manipurai emberek, mert szabályozzák, hogy milyen erősségben szűrődhet át a fény) és utána, mint csillag Patrik úgy járkáljak, esetleg megfázzak és tüsszögjek. Szóval ilyen kis emberi dolgok hiányoznának.

A falon túli élet már teljesen más. Itt már küzdeni kell az életben maradásért, és kemény dolgokat kell tenni, hogy az ember, életben maradjon. Tetszett, hogy az író nem félt kaszabolni, így hát jócskán kapunk kisebb csete-patákat. Liam, férfi főhősünk itt él kint, a Hobbs- birtokon, ami igen erőssé és szilárddá nőtte ki magát az évek múlásával. Visszarepített a középkorba, amit nagyon szerettem, és itt is voltak dolgok, amik miatt szívesen élnék a falai között. Például, hogy az emberek szorosabban élnek, kiosztják egymásra a feladatokat, és egy csapatként dolgoznak, élik az életüket.

Liam és Mia

Az elején marták egymást, amit nagyon élveztem, mert mókás volt látni, hogyan próbálják érzéseiket elnyomni egymás iránt, de végül nem bírták és engedték, hogy érzelmeik szabad útra kelljenek. Tetszett, hogy nem volt romantikus érzelmi bevallás, (nem passzolt volna a szereplőkhöz) de nem kell félni az érzelmek így is a tetőfokra ívelnek! (A vége pedig... gyilkos befejezés az biztos!)

Végül…

Összefoglalva nagyon szeretem, tetszik a történet, az egész alap ötlet! A cím találó, és nagyon örülök neki, hogy nem lehetett kideríteni egyből, csak a vége felé, hogy a Gombnyomásra cím mire is utal és, hogy a piros szín miben játszik szerepet. 

Liam egy olyan férfi, aki még a jéghegy csúcsán is megélne. Tökéletes a túlélő képessége, talpraesett és nem elsősorban egy roppant helyes férfi, aki Indián. (Indiánnal még nem találkoztam. Tetszik)

"Olyan vagy, mint egy színpompás vadvirág, aki a legcudarabb körülmények között is kitart a viharos szélben és a tomboló hőségben, de ha valaki közel merészkedik hozzá, inkább lehullajtja szirmait, mintsem megszelídüljön."

Mia egy belevaló csaj. Sokkal jobban a bőrébe tudtam bújni, mivel olyan érzéseken, dolgokon ment keresztül, amin bárki átmehet. (S itt a rosszabbik dolgokra értem). Szerelmi csalódás, családon belüli gondok, és a „hol az én a helyem a világban” keresése is sokkal közelebb hozta hozzám. Nagyon szerettem azokat a részeket, amikor Liam és közte a párbeszéd témája a bent rekedt fájdalmairól szólt, mivel teljesen igaza volt szerelmének. 

"Tetszik vagy sem, valakivel meg kell osztanod a bánatod (...), különben a múltbéli sebek felőrlik a lelkedet..."

Russel Liam testvére egy csodabogár, akivel bár sokat nem tudtunk találkozni, de könnyen megkedvelhető személy (én nagyon megnyerőnek találom). Kíváncsi vagyok az ő életének alakulására.

Amanda Mia barátnője egy átlagos lány, aki szeret Manipurában élni, de még is belekeveredik barátnőjének őrült világába, ami olyan helyre sodorja, ahová nagyon nem akart keveredni. Aranyos lány.

Stella Liam és Russel testvére. Kedves lány, aki szintén kap a lelki csapásból, de Mia segítségével feldolgozza.

Kedvenc jelenet: Amikor Liam megpróbálja Miát visszavinni a kapuhoz, hogy leadja a kreditekért cserébe

 Kedvenc szereplő:  Dylan, Liam, Mia, Russel,

Mélyrepülés: A vége

Nem szimpatikus személy: Mia apja

5/5*

                                          Manipura

Miután rákerestem egyáltalán nem gondoltam volna, hogy egy csakra egyike. Jobban olvasni ezen a linken lehet ITT. (S megjegyzem a jelentése, és a hozzá fűzött dolgok, amiket leírtak hozzá, jól tükrözik a könyvben lévő Manipurát.)

                                         http://www.aoesther.com/katalogus/mutat/4/

Rácz-Stefán Tibor - Fogadj el!

Petra, a pénztelen, vidéki lány elit gimnáziumba kerül, ahol mindenki gazdag és menő, így aztán hazudik, hogy ne lógjon ki,

hiába figyelmezteti Dávid.

Petrát a lányok befogadják, barátokat szerez, egy fiú is tetszik neki, de kiderül az igazság. És innét kezdve pokollá válik az élete.

Túl lehet-e élni a bosszút, az iskolai megalázásokat?

Dávidnak is van egy kínos titka, a lányok nem izgatják, de a szívét nagyon is megdobogtatja Áron, a jóképű padtársa, aki pontosan tudja ezt, és gonoszkodva ki is használja.

A két barát szerelemmel, árulással és szenvedéllyel teli útja döbbenetes eseménybe torkoll.

Van egy pont, amikor már nincs tovább. Van egy pont, ahol a szerelem már fáj.

Kiadó: Könyvmolyképző

Megjelenés: 2014

Oldalszám: 304

Moly: 83%

A történet

A könyv beharangozása alatt is már tudni lehetett, hogy a bullying, vagyis az iskolán belüli erőszak szerepet fog kapni a könyvben, ami még kíváncsiabbá tett, mert valljuk be, nem minden nap találkozunk olyan (főleg magyar írótól) könyvvel, ami ezzel foglalkozna nyilvánosan, s ez számomra nagy pont, hogy az író igen is a tényeket tette az olvasó elé, bár igaz egy kicsit felnagyítva.

Főszereplőhölgyünk Petra egy szegény családból származik és, hogy kitörjön ebből, jelentkezik a Szép Remények Gimnáziumba, az Elit iskolába. Míg ő tényleg szeretett volna ide járni, addig Dávid, a másik főszereplőnk családja nyomása miatt került be.

Mint, ahogy már minden (legalábbis a legtöbb helyen) középiskolában a "gólyák" gólyatáborban ismerkednek meg, s ez itt sincsen máshogy. Örültem neki, hogy itthon, pontosan a Balatonnál lett megszervezve, mivel ettől én még jobban a történetbe tudtam bújni.

Történnek dolgok Petrával, pontosan itt kezdődik el a hazudozása és kavarodik bele a gazdagok gyerekeinek társaságában. Eddig szimpatikus volt, de én szerintem, ha valaki ki akar törni abból a környezetből, amiből ő jön, akkor is vállalja fel. Sosem szégyen.

"- Egy kereskedelmi tévénél dolgozik vezető beosztásban – mondtam anélkül, hogy alaposan átgondoltam volna."

Miután lezajlik a 3 napos gólyatábor, elindul az élet az iskola falai között Petra pedig a lejtőn, ami nagyon lejt számára. Egyre több hazudozást pakol egymásra, miközben Dávidot is elhanyagolja, majd eltolja magától, olyan miatt, amiről szegény fiú nem tehet. Végül egy olyan mélypontra kerül, ahonnan nincs menekvés, az utolsó löket számára az osztálytársai tette. (Tegyük hozzá undorító volt, amit az tettek vele)

 " Csak egy lövés kell ahhoz, hogy mindennek vége legyen. "

Miközben Petra a poklok poklát éli meg, addig Dávid és Áron egyre közelebb kerül egymáshoz. A kettőjük kapcsolatát nagyon megszerettem és ismét kap az író a részemről egy nagy, nagy piros pontot. Elsőnek olvastam LMBT szállt és nagyon tetszett. Nem volt se túl sok, se túl kevés a kettőjük kapcsolatának tempója, minden a maga idejében történt, szerelmük pedig még elvarázsolóbb volt. Sok szerelmes történetet/szállt olvastam már, de ilyent, ami a mindennapokban is megtörténhet, még nem. Itt éreztem a legjobban, hogy az író teljesen eggyé tudott válni a történettel, és magát tudta adni. Az LMBT a területe, itt tudja ki tudja bontani írói babérjait.

A történet végén, Petra tette volt a tetőpont, ami lezárta könyvet, s nagyon reméltem, hogy Dávid és Áron kapcsolata erős lesz.

"- Az élet csodaszép – suttogtam erőtlenül."

Az öngyilkosságról a véleményem

Magát a történetet Amanda Todd öngyilkossága indította el Tibinél, ami nem csak őt, engem is megrázott és elborzasztott, hogy az emberek milyenek is tudnak lenni. Elszomorító, hogy egy tett miatt, valakinek az életét a földbe döngölik,

A könyvben Petra egy öngyilkossággal kapcsolatos Facebook csoportba lép be, ahol egymást buzdították, majd sok sikert kívántak, ha valamelyikkőjük a tettek mezeére lépett. Csap pislogtam és átfutott az agyamon, hogy Most komolyan vannak ilyenek?  És vannak! Nem csak Facebook csoportok, hanem weboldalak is , ahol tanácsokat adnak, hogyan… tedd meg és vess véget neki, de persze fel van tüntetve a Kék Vonal telefonszáma.

Sokan elítélik az öngyilkosságot, de én kicsit máshogy állok hozzá, azóta, amióta egyszer, egy igen közeli ismerős beavatott a gondolataiba. Igaz nem megoldás a halál, de igen összetett. Szerintem, ha valaki megteszi, akkor nem egyből benne, hanem a környezetében kell keresni a hibákat. Például a könyvben is meg lehetett volna előzni, ha az anyja máshogy áll a lánya terveihez, vagy a tanárok segítenek és mellette állnak az osztálytársai incidense után. Persze, nem azt mondom, hogy Petra nem volt hibás abban, hogy végül a gondolatai hová is vezették, de sokat számít, hogy észre veszik-e az emberek, ha baj van, vagy bele gondolnak-e abba, hogy (jelen esetben Petra) a személy min mehet keresztül. Az emberek nem sokszor gondolkodnak el azon, hogy egy rossz szó, vagy egy folyamatos piszkálás mit tehet a másikkal. Igen sokat az biztos.

Ha az ember öngyilkos lesz, akkor elítélik, de ha pedig felvállalja (nagy nehezen), akkor pedig lehurrogják, hogy milyen gondja van. Nem azt mondom, hogy mindenki, de igen sokan vannak így, s itt a mai fiatalokra értem. Hogy a felnőttek, hogyan reagálnak erre, azt nem tudom.

Ha bárkinek, ha nem is az öngyilkossággal kapcsolatos, hanem lelki trauma vagy esetleg más, az is nyugodtan ellátogathat a Kék Vonal chat szobájába, ahol egy nickname mögül segítséget, tanácsot kérhet. (előtte regisztrálni kell)

A könyvről összefoglalva

Az író első könyve és remekül sikerült. Persze kisebb kezdői elcsúszások fellelhetők, de azoktól eltekintve remekül megírt történet. Gördülékenyen teríti elénk az igen kemény témát, olvastatja a történet az embert, és a figyelem se lankad le.

Az iskolai zaklatás kicsit fel lett nagyítva az tény, de még is át tudta adni, hogy egy bántott emberben mi megy le, mire gondol, miben reménykedik. Megmutatja, hogy a mai fiatalok sok tagja milyen is tud lenni, ha valaki nem tetszik nekik, miközben mögöttük apuci és anyuci áll. Mert ilyenek. Igen sokan. Ha nem tettél ellenük semmi rosszat? Sebaj, ha nem vagy szimpatikus, akkor is kibeszélünk, esetleg egy picit, gúnyt is űzünk belőled. Olvasol? Más zenéket szeretsz? Nem vedelsz velük? Nem hemperegsz más fiúk karjaiban? Vétek számukra. Igen soknak.

Minden szülőnek, tanárnak és felnőttnek el kellene olvasnia. Az iskolai kötelezők lecserélését kezdhetnénk is a Fogadj el!-el.

Szereplők

Dávid egy imádnivaló fiú. Több minden miatt is imádtam, de az egyik az az érettebb gondolkodása volt. Nem úgy gondolkodott, mint egy 15 éves fiú. Gondolatai sokszor megmosolyogtattak, és  nagyon aranyosan viselkedett, amikor Áron körül forgott az agya, meg amikor vele volt egy légtérben. Sok könyvet olvas, és olyan címek jelentek meg, mint például az Obszidián és a Kezünkben a jövő, amiket nagyon szerettem és szeretek is. Könyvek mellett a sorozatok is felmerülnek, mint például a Gossip Girl és a Szex és New York. Az utóbbinak még a helyszíneit is meglátogatja. Ha tényleg élne egy ilyen személy, akkor nagyon szeretnék vele barátságot kötni. Olyan kedves fiú és érettebb gondolkozással van megáldva.

"Na ja, még a végén fejbe csap a kultúra."

(Kedvenc gondolata :D Már rám is átragadt.)

Petra egy véleményt megosztó személy. Az elején nagy lökettel indult neki, majd annyira vágyott a többiek társaságára, hogy hazudozni kezdett. Az első fejezet után teljesen egy kis kétségbe esett lányka volt, akit… még 15-nek se gondolnék. Egyszerűen nem gondolta át, nem gondolkodott a tettein, nem próbált segítséget kérni.

Áron az az igazi kis *na húzatlak csak azért is, mert én vagyok a rossz fiú, de közben nem mondom el a titkod* fiú. Viccesek voltak a beszólásai és, ahogy húzatta Dávidot. Nagyon megkedveltem és a végén nagyot nőtt a szememben.

" - Most már biztonságban vagyunk – szólt Áron, és kisimított egy szőke hajtincset Dávid arcából."

Bálint adta meg az utolsó löketet Petrának. Annyira egy undorító kölyök, akit még pluszban az anyját is kihasználja. Szép, vagy nem szép, de végül örültem, hogy a vigyort letörölték a pofájáról.

Barbara egy lány, akit a múltjában történt halál változtatott meg, de nem valami jó irányba. Nem gondoltam volna, hogy az elején tényleg a jó szándék vezette.

Petra anyja felháborított. Az elején lehordta a lányának az álmát és az iskolát is majd, amikor Petra összetörve zokog, cseszik rá, hogy a lánya lelke milyen helyzetben van, vissza rugdossa a pokolba. Egyszerűen ez nem anyuka.

Kedvenc jelenet: Dávid és Áron jelenete az uszoda mögött

Kedvenc szereplő: Dávid, Áron

Mélyrepülés: Bálint tette

Nem szimpatikus személy: Petra anyja és az iskola tanárai

S, hogy kiknek ajánlom a könyvet? Mondhatnám, hogy mindenkinek, de vannak durva részek, véleményt megosztó tettek. Magában a könyv elgondolkodtató, szóval ne egy boldog pillanatodban kezdj hozzá.

4/5

Az író oldala

https://www.facebook.com/racz.stefan.tibor?fref=ts

Ha megtetszett a könyv itt rendelhető meg