Marc Levy-Ki nem mondott szavaink

Julia Walsh amióta az eszét tudja, sosem volt felhőtlen viszonyban az apjával. Alig találkoztak, alig beszéltek, akkor sem értettek egyet semmiben. Házasságkötése előtt néhány nappal a fiatal nő telefonhívást kap apja személyi titkárától. Ahogy azt előre sejtette, Anthony Walsh nem tud részt venni az esküvőjén. Ez egyszer azonban Julia kénytelen elismerni, hogy apjának kifogástalan mentsége van. Meghalt. A temetés másnapján Julia rájön, hogy apja nem csak az esküvőjét hiúsította meg a halálával, hanem még egy utolsó, elképesztő meglepetést is tartogat a számára… Jóvátehető-e vajon, amit a múltban elrontottunk? Kaphatunk-e még egy esélyt a sorstól, hogy elmondjuk egymásnak mindazt, amit elmulasztottunk elmondani? Túlélhet-e egy szerelem majdnem húsz évnyi távolságot? Egy apa-lánya kapcsolat és egy, a leomló berlini fal tövében szövődött szenvedélyes első szerelem története. A New Yorkban élő Marc Levy az utóbbi évtized legsikeresebb francia bestsellerírója. Fordulatokban gazdag, érzelmekkel teli és csipetnyi humorral fűszerezett regényei már több mint 42 millió példányban jelentek meg a világ 40 országában.

Kiadó: Könyvmolyképző

Megjelenés 2011

oldalszám:360

Moly.hu: 82%

Húha. Ismét remek és megdöbbentő könyvvel drukkolt elő Marc Levy. Már alapból pozitív benyomással kezdtem hozzá a könyvnek, mivel előtte a Ha lenne még egy esélyt már olvastam, aminek a végén…  enyhén fogalmazok, hogy a padlóról kellett összekaparnom az állam. S most se volt másként, ismét egy remek, REMEK történetet hoz az olvasó elé!

Még az első könyvénél csak azért kezdtem bele, mert újat akartam olvasni, ki akartam lépni a komfortzónámból, s hála az égnek jó könyvvel kezdtem neki. Miután túltettem magam a könyvén, utána néztem (és reménykedtem), hogy van még magyarul megjelent könyve, s mikor megtaláltam, elolvastam a fülszöveget TUDTAM, hogy kell nekem! Így hát meg is szereztem, de sajna csak pihent a polcom, de végre sikerült elolvasnom, tökéletes kikapcsolódás volt számomra.

Kezdjük az elején.

Julia esküvőjére készül, hogy összekösse az életét Adammel, de befut a tragikus hír. Az apja meghalt. Így hát érthető, hogy az esküvő elúszik, minden tolódik és a „gyásznak” adnak helyet. Főszereplőnk nem szándékozik sok időt fordítani apjával kapcsolatos gondolatokra, mivel nem volt szoros kettőjük közötti kommunikáció, mondhatni igen feszült volt. Ezzel együtt persze nagy kő esik le Julia szívéről, hogy apja több bajt nem okoz számára, de nagyot téved, amikor hazatér, s megtalálja a nagy dobozt, amivel elindul a lavina, és BUMM, szegény nő élete fejére áll. Olyan szinten fordul meg az élete, hogy végül Németországban fogunk kikötni egy régi szerelem, egy régi hirtelen döntés miatt.

Ó, a humor remek eszköz arra, hogy hatástalanítsd a valóságot, amikor a fejedre zuhan.

(Sajnos nem tudok bővebben mesélni, mivel az elején van a DOBOZ, amit nem akarok spoilerezni, s erre épül az egész). Egy olyan múltbeli történet jóvátétele okán, ami egy szívmelengető szerelmet hozott létre, még akkor is, ha nyelvi nehézségek voltak Julia és Tomas között. Én is szeretnék egy ilyen szerelmet, (na persze 20 év megszakítást nem kérek) ami egy hirtelen döntés alapján történik, egy pillantás alatt. De most komolyan? Ki nem szeretne egy olyan férfit, akitől ha el is szakítanak, még mindig dobogna a szíve értünk??? NANANA???  Persze nem csak a szerelem van jelen, (s ebből ne arra gondoljatok, hogy teli van cukorral a könyv) hanem az apa-lánya kapcsolat, hogy egy apuka tettei mit tudnak tenni a lánya életével és irányával.

Mit tudsz te a szeretetről, Juliám, aki mindig csak azokat szeretted, akik szép képet tükröztek rólad?

Az apai szigor mennyire tud változtatni az lány életében, s végül hová vezet. Persze gondolom, hogy sokaknak normális apjuk van, de az is befolyással van az életünkre, akár lányok vagyunk, akár fiúk. Anthony Walsh egy tekintetet parancsoló személy volt, aki beleszólt a lánya tetteibe, de a kommunikációjuk igen kevés volt, ami meg is adta az alaphangulatot kettőjük között.

 Csak akkor mondhatjuk, hogy túl késő, ha a dolgok visszavonhatatlanul végérvényessé váltak.

De  persze a  történet bemutatja, többek között azt, hogy igen van igaz szerelem, amit még az idő se szakít el, s a „veszett” kapcsolatokat is helyre lehet hozni, hogy minden kapcsolatba adódnak gondok, amik helyrehozhatóak, csak alkalom kell rá. Feltesz olyan kérdéseket, amiket saját magamtól nem jutnának eszembe bizonyos helyzetekbe, és elgondolkodtatott, hogy milyen is a szülő-gyerek kapcsolat, hogy talán miért teszi a szülő azt amit, esetleg mit mond és mit nem.

Nekem az égvilágon semmi bajom a vőlegényeddel, tökéletes fickó! Mindössze arról van szó, hogy sokkal inkább olyan férfit szerettem volna látni az életedben, aki felkavar, még ha tele is van hibával, mintsem olyat, aki csak azért fogott meg, mert van néhány erénye.

A cím nagyon jól mutatja be a könyvet, foglalja magába, mivel Julia és az apja között millió és egy szó hangzott el és nem. Olyanok, amiknek kellett volna és olyanok, amiknek nem kellett volna, s ezek miatt mennyire el tud romolni egy kapcsolat, hogy ha nem a valós gondolatunkat mutatjuk, nem mondjuk ki, amit érzünk. A kötetet átitatja a bennragadt szavak, érzelmek a ki nem mondott szavak, tettek, s szarkasztikus humor, ami kellett, hogy megértsék egymást. Az apa-lánya kapcsolaton keresztül pedig szembesített, hogy mennyi mindent elhalasztunk a szeretteinkkel kapcsolatban.

Végül, hogy kinek ajánlom? Aki ki akar lépni a komfortzónájából, mivel egy remek választás, de persze mindenki másnak, aki egy izgalmas könyvet szeretne olvasni. Mert ez a könyv az, a maga módján.

5/5

http://konyvmolykepzo.hu/products-page/arany-pottyos-konyvek/marc-levy-ki-nem-mondott-szavaink-546

Extra

Magyarországra utalások bukkannak fel, amik számomra nagy örömet szerzett, mivel nem kis dolog, hogy egy könyvre említésre kerülünk. 

Melissa Landers - Elidegenítve

Cara, a 17 éves diáklány az egyik legkiválóbb tanulója a midtowni középiskolának, amikor egy nap Ferguson igazgató behívja az irodájába. Nem mindennapi hírt közöl a lánnyal: Carát választották ki a L'eihrek arra, hogy egyik cserediákjukat fogadja otthonába egy teljes évre. Két évvel ezelőtt derült fény egy másik bolygó létezésére, melyen az emberekhez hasonló lények élnek, a L'eihrek. Bár kinézetükben szinte azonosak az emberi fajjal, de technológiájukban, felfogásukban, és az élethez való hozzáállásukban teljesen különböznek. Egy jóval fejlettebb fajt képviselnek, és céljuk a Földön élő emberekkel való barátságos kapcsolat kiépítése. Carának egy éve van rá, hogy megismerje Aelyxt, és vendégül lássa, majd ő maga is egy évet fog tölteni Aelyx otthonában. De nem egyszerű a helyzet, mivel az emberek kétkedve fogadják a más bolygóról érkező idegeneket. Carára nagy nyomás nehezedik, mert barátai is egyre bizalmatlanabbak Aelyxszel szemben. És ahogy az emberek és a L'eihrek kapcsolata egyre inkább kezd meginogni, úgy fűzik egyre szorosabb szálak a lányt Aelyxhez. Úgy tűnik, a két nép közötti összecsapás elkerülhetetlen. Az egyre baljósabb eseményeket felgyorsítja, mikor az emberek egy radikális csoportja megöl egy l'eihrit. Vajon milyen szerep jut Carának és Aelyxnek ebben a kiélezett helyzetben? Elég erős a szerelmük, hogy átvészeljék a megpróbáltatásokat, vagy örökre el kell engedniük egymást?

Kiadó: Maxim

Fordító:Marczali Ferenc

Megjelenés: 2014.

Oldalszám: 360

Moly:

Goodreads: 4,00

         Nem is tudom, hogy hogyan találkoztam a könyvvel, de amikor megláttam a borítóját, egyből beleszerettem, bár akkor még a fülszövetet se olvastam el. Reménykedtem benne, hogy magyarul is megjelenik, s meg is jelent – nagy örömömre a Maximnál, akiktől a legtöbb könyvem van és 100%-osan bízok bennük – bár azt hittem, hogy csak egy év múlva jön ki magyarul. Amint rendelhetővé vált meg is rendeltem, majd hozzá is kezdtem olvasni. Két nap alatt végeztem vele, s a következő kötetet akarom olvasni, bár még angolul se jelent meg.

A történet

         Történetünk napjainkban játszódik. Két évvel ezelőtt a L'eihrek felvették a kapcsolatot az emberekkel, azzal a szándékkal, hogy tanuljanak tőlünk, de szándékok mögött sokkal több áll, mint a tanulási lehetőség.

         Főhősnőnk, Cara egy talpraesett lány, mindenből a legjobb, tanulásból, érvelésből, feltűnő kinézete miatt pedig egyből felvonja magára a figyelmet. Minden rendben van körülötte, a szülei szeretik őt, testvérét és egymást is, barátai vannak és Eric a barátja is vele van. Minden rendben, addig a napig, amikor az igazgató az irodájába nem hívja és közli vele, őt választották a L'eihrek, ő hozzá szeretnék a csereprogramban résztvevők egyikét küldeni.

De mi is az a csereprogram? Vagy miért is jött létre? A csereprogram a földiek és a földönkívüliek között hozták létre és Amerika, Franciaország és Kína vesz részt, s céljuk, – legalábbis, amit az emberek tudnak – hogy tanuljanak, megismerjék egymást.

         A másik főhősünk Aelyx, aki ellenszenvesen érkezik a földre két másik L'eihrel. Lenézi és gyengének tekinti az embereket, s a könyvben megtudjuk tőle, hogy nem tetszik neki, hogy az emberek az érzelmeik miatt szaporodnak, s szerinte pont ez fogja őket elnyomni.

"- Hé! – mondta Cara és már nyúlt is a táskájáért. – Már mindenhol kerestem. Hol találtad…

         Mielőtt Cara befejezhette volna a mondatot, Aelyx félrehajította a hátizsákot, a karjába kapta a lányt, és fölemelte a földről.

- Áldott Anya – suttogta Cara fülébe, [...]"

"- Sajnálom, hogy megijedtél, de…

- Megijedtem? Azt hittem megőrülök!"

         Két főszereplőnk reakcióit imádtam, és annyira aranyos volt az, amikor Cara próbálta kitalálni, hogy Aelyx mit is tudna megenni a földi kosztok közül. Nagyon szerettem azokat a részeket is, amikor Aelyx bizonyos dolgok után próbált keresgélni, próbált tanulmányozni, amikről a bolygóján nem került szó, mint például a csókolózás téma. Aelyx kezdett élettel feltöltődni, aminek egyik megmutatkozása az volt, hogy Carat próbálta megvigasztalni, amikor Tori csúnya módon cserbenhagyta.

"- Végeztem ma némi kutatást.

- Miről?

- Arról, hogy hogyan lehet meggyógyítani egy összetört szívet. Többek között. – Aelyx felállt, és lesöpört egy képzeletbeli porszemet a farmerjáról. – Az egyik oldalon azt javasolták, hogy az ember vegyen részt valamilyen kozmetikai kezelésen. Viszont én sajnos nem fogom kifesteni a lábkörmeidet."

         A történetet váltott szemszögből ismerjük meg, ami nagyon jó, mivel így mind a kettő szereplőnk gondolatait és felfogását ismerhetjük meg. Nem egyből szeretnek egymásba, nem egy " meglátlak, majd két fejezet után már meghalnék érted" szerelmi vonal.  
A történet elején, a 3 L'eihr már tervez valamit, de csak a könyv végére derült ki, hogy mit is terveztek a földdel. A nyelvezetét imádtam, a történet szálai is remekek voltak, és aki figyelmesebben elolvassa a könyvet, rá jön, hogy a könyv bemutassa, hogyan is reagál az ember arra, ha olyan kerül a közelébe, ami új, más vagy tán idegen.

         A könyvben nagyon is jól mutatja be az írónő, hogy mi emberek, hogyan reagálunk arra, hogyha a környezetünkben valamilyen idegen dolog bukkan fel és kerül hozzánk. Egyből védelmi helyzetbe húzódunk és nem adunk esélyt se magunknak se a közelünkben lévő idegen dolognak, hogy megértsük vagy megértettség magukat velünk. Ha pedig az emberek között van nyitottabb és megpróbálja megérteni ő ellen is fordulunk. Ilyen dolgok a mindennapokban is lehetnek. Példaként hozom az egyik tapasztalatomat. Az iskolánkban van egy lány, aki nem néz rád, ha beszélsz hozzá( más felé áll a szeme). A többiek nem is kedvelik – bár nem az osztálytársam felettem van 2 osztállyal és ő gimis – megjegyzéseket tűznek rá a háta mögött, de én elégé nyitott vagyok felé, és őszintéén mondva észre se vettem, hogy furán lát/néz, de mikor felhívták rá a figyelmem utána se zavart. Közöltem is velük, s furán néztek rám. Nem közösítettek ki, de szemet szúrt számukra. Sosem gond, hogyha nyitottabb az ember, mert nyitottabb látáskörrel rendelkezik, ami mindig jó, ha van.

         A történet végén Cara és Aelyx a L'eihr bolygó felé tartanak, ahol Cara egy tanévig lesz egyedül. Igen egyedül nem lesz ott Aelyx, s ha meg szeretnéd tudni, hogy miért is, akkor olvasd el a könyvet. :)

         Az utolsó fejezetek alapján a következő kötet rengeteg lehetőség alapján épülhet fel, s lehet, hogy egy szerelmi háromszög is felépül, remélhetőleg a jobbik változatból.

         Egyetlen egy negatívuma van a könyvnek és az se a történetben bújik meg, hanem a helyesírásban. Eddig a Maxim kiadótól már ez a második könyv, hogy hibákat vélek találni. Ez előtt a Hihetetlenben olvastam olyan orbitális hibákat, hogy az hihetetlenek voltak.

Szereplők

Cara(vagy Carol, mivel sajnos volt mikor Cara helyett Carol név volt ott. Öt percembe telt, hogy rájöjjek, most hírtelen kiről is van szó) : Nagyon megszerettem és ő eddig az első szereplő, akit még barátnőmnek is elfogadnék, ha létezne. Okos, szép és talpraesett lány, a jéghegy tetején is elélne egyedül. Plusz pont, hogy blogot vezet.

Aelyx:Az elején annyira hideg, rideg és érzésektől távoli volt, olyan hatást keltett, mintha csak egy váz lenne, ami nincs megtöltve élettel, de nagyon szép jellemfejlődésen megy át. Mindenképpen ő vele is szívesen barátkoznék.

Eric(Vagy Erik,mivel olvastam már így is a könyvben a nevét): Nem tudom, és csak kis részeket kaptam a könyvben arról, hogy miért is szeretett bele még annó valamikor Cara. Nem szerettem meg még akkor sem, amikor a végén segített Aelyxnek és Caranak.

Tori:Ez nem barátnő. Nem lehet barátnőnek nevezni, azt a személyt, aki a legnagyobb szükségben ott hadja a barátját, majd az exével összeboronálódik.

Eileen és Bob: Cara szülei szerethetőek és nagyon aranyosak. Nem befásultak és Eileen-ben, hogy szeret olvasni. Ritkán találkozom olyan karakterrel, akinek élete részébe csempéződött a könyv fogalma valamilyen módon.

Troy: A könyv elején és végén bukkan fel Cara testvére és már alig várom, hogy megismerjem. Nagyon szimpatikus, vicces és aranyos.

Syrine: Ellenszenvesnek tűnik, de nem rossz, csak egyszerűen nem akarja az embereket megérteni. Olyan, mint az emberek, akik nem akarják megérteni az idegeneket, csak ő pont az ellenkezője. Ő ismeri és tanult az emberekről, csak nem akar tőlük semmit.

Eron: Nagyon megkedveltem és annyira szomorú lettem a történtek miatt, hogy az hihetetlen. Nagyon megkedveltem, igaz csak távolról. Nagyon aranyos volt.

Kedvenc jelenet: Amikor Bob az ajtót majd' rájuk dönti.

Kedvenc szereplő: Eron, Aelyx, Cara

Mélyrepülés: Eron…. miért kellett ennek megtörténnie?

Nem szimpatikus személy: Tori, Eric és az egész ELME

5/5*

Extra

Kik is vannak azon a gyönyörű borítón?

Mi lesz a folytatásban?

A kiegészítő novella közeledéséről

S a könyvhöz hasonlított sorozatról

       

Erre a könyvre rengetegen a borítója miatt figyeltek fel, idehaza és külföldön is, de ki az a vörös hajú lány és jóképű idegen? És most választ is kaptok rá, hogy kik is azok, akik e gyönyörű borítón elhelyezkednek. Maga az írónő válaszolt kérdésemre, mivel az interneten sehol se találtam választ rá.

A férfit Erik Klang-nak hívják a nőt pedig Hannah Caitriona-nak hívják.

Mind a ketten modellek, nem valami felkapottak, mivel igen kevés információt szereztem róluk. Igazából csak 1-2 infót.

Erik (twitterkiírásai és a google fordítója alapján plusz a videó amit találtam róla ) svéd származású modell, míg Hannah modellkedik és a DJ-k körében is forgolódik.

Twitter linkek: 

https://twitter.com/hannahcaitriona

https://twitter.com/erikklang

Mi lesz a folytatással? És a kiegészítő novelláról

 Mivel a folytatásról egy külön bejegyzést szeretnék, ahol a kiegészítő novella fülszövegét fordítom le, így az egy újabb bejegyzést érdemel meg.

A könyvhöz hasonlított sorozatról

A sorozatról nem hallottam, csak az után, hogy megmutattam barátnőmnek a könyvborítót, aki megemlítette, hogy van egy hasonló sorozat az AXN-en. Na hát persze, hogy utána kerestem, mivel nagyon tetszett a könyv, hát akkor kíváncsi is voltam a sorozatra, amit el kezdtem nézni. Kevesebb, mint egy hét alatt befejeztem a sorozatot és nagyon tetszett. Ramon-t imádtam, – nem csak a Matt Lanter kinézete miatt – bár Emery "néha" bolond volt. Kár, hogy elkaszálták, bár ilyen folytatással megértem. http://media-addict.hu/2014/05/27/star-crossed-unalomba-fulladt-volna-a-folytatas/  A befejezése nagyon jó sorozatot hozhatott volna létre. A The CW csatorna mindig is a kedvencem volt és lesz is.

Aki a sorozatot megszeretné nézni az, az indavideo.hu-n megtalálja (star crossed néven) feliratosan. Én feliratosan nézek sorozatokat, mivel 

1: fejleszti az angol kiejtések hallást

2: sokkal jobbak eredeti nyelven. A magyar szinkronok néha enyhén elcsúsznak a jó-rossz skálán a rossz felé. 

Jessica Park - Flat-Out Matt Titkolni bolondulás

Matt harmadéves a Massachusettsi Műszaki Egyetemen. Kockafejű, szellemes, zseniális srác.

És nagyon, de nagyon buta is.

Amikor a szépséges, menő, éleselméjű Julie beköltözik a házukba, mégis miért (jaj, miért?!) bújik Matt a bátyja, a hiányolt Finn bőrébe, azzal áltatva magát, hogy csak a lány kedvéért teszi?

A dolog egész ártalmatlannak tűnik, amíg Julie átmeneti vendégeskedése hosszú távúvá nem válik. És amíg a helyzet szívszorító őrületté nem fajul. Na meg amíg Matt bele nem szeret Julie-ba, Julie pedig bele nem szeret Finnbe.

De hát… Matt a hozzá való. Bárcsak megértethetné ezt Julie-val! Méghozzá anélkül, hogy el kelljen árulnia neki az igazat, ami mindannyiukat tönkretenné. Főleg Celeste-et, sérülékeny lelkű húgát, akinek talán mindenkinél jobban szüksége van Julie-ra.

A Szeretni bolondulásig-ban Julie szemszögéből láthattad Mattet. Ezzel a kisregénnyel, a Szerelem bolondulásig-gal most mélyebbre hatolhatsz Matt világába. Átélheted a történetet az ő oldaláról, megszakadhat érte a szíved, amikor megszakad a szíve, és ismét beleszerethetsz ebbe a szokatlan hősbe.

Indulj érzelmes utazásra az előzményeket bemutató két fejezettel, majd a Szeretni bolondulásig ezúttal Matt szemszögéből elmesélt hét fejezetével, és végezetül vár Julie történetének vadonatúj, pikáns fináléja!

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.

Fordító: Komáromy Zsófia

Megjelenés: 2014.

Oldalszám: 156

Moly: 96%

Goodreads: 4,10

A történet

         Amit a Flat-Out Love-ból hiányoltam azt mind megkaptam. Megkaptam azt a plusz 15 oldalas befejezést és megismerhettem Finn-t is, megismerhettem azt az időszakot, amikor még élt, amikor még minden rendben volt.

         Kedvenc jeleneteimet Matty szemszögéből újra átérezhettem, elolvashattam és megérthettem, hogy mit érzett a fiú, mikor szeretett bele Julie-ba és mennyire fájt neki, milyen őrlődések között állt, amikor képtelen volt elmondani az igazat a lánynak.

         Összesen 10 fejezetből áll a könyv, aminek az utolsó fejezetét Julie szemszögéből olvashatjuk el. Már a fejezet címe is utal arra, ami történni fog benne. Ne hagyd abba!

"– Figyu, Julie, nagyon örülök, hogy törődsz a védekezéssel, de…

– Jaj, ne! Nem jókat vettem?

– Ööö, nem az a gond. Hány gumi van itt, hetven? Nyolcvan? Nem tudom, mit hallottál, de még a legkanosabbakat is kötik bizonyos korlátok."

         A könyvben például megtudhatjuk, hogy Matt hogyan reagál Julie beköltözésére, vagy amikor Celeste-t haza kellett hozni és az utána lévő veszekedésük hogyan hatott Matt-ra.

"Szeress belém, Julie, ahogy én is beléd szerettem – szugerálta. Szeress belém, szeress belém, szeress belém…"

         Én imádtam a könyvet és a Flat – Out Love-val együtt felrepít, és kikapcsolt, elfelejteti veled, hogy hol vagy. Megnevetett és kiszakít arról a helyről, ahol élsz. Hírtelen egy repülőgép végében találod magad kiugrása készen és elképzeled, amint kiugrasz, az adrenalin pedig végigszalad a testeden.

         Szóval a könyvet mindenkinek olvasnia kell, aki olvasta és szerette a Flat-Out Love-ot, aki megszeretné ismerni Finn-t – mert én még jobban beleszerettem – és aki eddig is szerette Matt-et.

Fotó Finnre pillantott, aki a szoba sarkában állt, a fal felé fordítva.

– Mit csinál Fotó Finn? Ha a padlóra pisil, neked kell feltörölni.

5/5

Jövő hét pénteken pedig érkezik az Elidegenítve, ahol a könyvborítón lévő lány és fiú után fogok járni – ha nem találok semmit, akkor még az írónőt is felkeresem -. Lehetséges, hogy meglepetés is fog érkezni a bejegyzés mellé, még valami meglepetés is fog társulni. Ki tudja. Ha pedig nem péntekre, akkor Vasárnapra fog érkezni, de a jövő héten 100%, hogy felkerül a véleményem a könyvről. Ha nem szeretnél lemaradni, akkor iratkozz fel J

Az én Matty-m a 11-es volt és a tiéd?

Gayle Forman - Ha maradnék

És te hogyan döntenél?

Képzeld el, hogy mindened megvan, amiről csak egy lány álmodhat. A szüleid jó fejek, mindig megértenek és melletted állnak. Az öcséd a legédesebb kiskölyök a világon. A város legígéretesebb rockbandájának frontemberével jársz, aki nem elég, hogy eredeti és különleges, de imád is téged. A zenei tehetséged szélesre tárta előtted a világ kapuit.

Képzeld el, hogy aznap, mikor leesik az első hó, mindezt elveszítheted.

Amikor életedben először kell komoly döntést hoznod, nem áll melletted senki, akitől segítséget remélhetnél. Élet és halál között kell választanod. Az életed soha nem lehet olyan, mint amilyennek ismerted. A halálról semmit sem tudsz.

Te mit tennél? Harcolnál vagy feladnád? Mennél vagy maradnál?

Kiadó: Ciceró

Fordító: Rudolf Anna

Megjelenés:  2011.

Oldalszám: 288

moly: 91%

Goodreads: 3,98

         Nehezen tudok hozzákezdeni, mivel az érzelmek kavalkádja még nem rendeződött bennem, pedig már egy hete, hogy befejeztem.

         Az elején nem gondoltam volna, hogy ennyire megüt a könyv és ez ritka nálam. Az a könyv, ami ekkora elgondolkodásba nyom el, annak ám igazán jól megírt könyvnek kell lennie. Szeretem az ilyen elgondolkodtató könyveket és egy új kedvenccel bővíthettem a virtuális kedvencek polcomat. A Nyugalom tengerét is ezért szeretem mai napig és igaz nincs e két könyv között nagy hasonlóság, de egy közös pontjuk van. Elgondolkodtat. Mind a kettő könyvet nem egy boldog Happy End olvasás után ajánlom.

                    Én a könyv sok részét végig könnyeztem és számomra kellettek pillanatok, amikor meg kellett állnom és hadgynom kellett a történetet, hogy megnyugodjak.

         Mondhatni ismét egy olyan könyv került könyvpiacra, ami szempillanyitógató.

A történet

         A könyv kicsivel több, mint egy napot ír le. A fejezetek "címe" időpontok, amik elsőnek furák, de olvasás közben rá lehet jönni, hogy miért is.

         Megismerkedünk Miával, aki csellón játszik, Adammal és lány családjával. A történet eleje egy reggeli napon indul, amikor is a család otthon marad, mert havazás miatt nincs iskola és mivel Mia és Teddy apja tanár így hát a négytagú családból hárman otthon maradnának, de eldöntik, hogy elmennek otthonról négyen.

         9 óra 23 perckor pedig beüt a végzet, a fájdalom és, ami csak lehetséges, hogy életed nagy terveidet kettévágja. Mia kívülről szemléli az eseményeket, amik körülötte és a családja többi tagjával történik, majd a visszaemlékezéseivel megismerjük a rokonait, családját és, hogy Adammal, hogyan ismerték meg egymást. Ezek a visszaemlékezések alapján pedig megérthessük, hogy kihez mennyire kötődik.

- De most komolyan, hogy teszed túl magad a pánikon?

[…]

- Sehogy. Megpróbálod túlélni. Összeszorítod a fogad, és valahogy majd csak kibírod.

Megmondom őszintén, nem tudom, hogy még mit mondjak a könyvről, pedig annyi minden van. A történet a döntésről szól.

         Ezt a könyvet olvasnod kell, hogy megértsd, miért is szeretik annyira. Igen szívfacsaró és igen lehet, hogy még a könnyed is elfut és pontosan Igen lehet, hogy becsukod a könyvet és kérsz magadnak öt percet, mert le kell nyugodnod, de el kell olvasnod, hogy miért is van felkapva.

[…] - Ki kell bírnod, ezt, remélem, magadtól is tudod – parancsolt rám ellentmondást nem tűrőn […]

         Remélem ülsz, mert megkérlek valamire. Gondolkodj el azon, amit most fogok mondani. Képzeld el, hogy az életed remek, mindened meg van, a családod szeret és, amit szeretsz csinálni remekül megy, miközben ott van melletted a fiú, aki szeret téged, és te is szereted őt. Majd ez mind szertefoszlik egy nap. Egy átlagos reggelen. Lehet, hogy holnap megtörténik veled is. Lehet ez a jövő héten következik be, vagy csak egy év múlva, tán 10 év múlva. De, ha megtörténne, és csak te maradnál a családod tagjai közül, fel akarnál ébredni? Én biztos nem, de te tudod, hogy mennyire vagy erős, erős vagy-e feldolgozni, hogy nincs anya, akit átölelj és majd az esküvődön ott legyen, vagy apa, akit bármikor megkereshetsz, vagy a testvéred/testvéreid, akit/akiket bármikor meglátogathatsz. Nem lesznek ott a másik szobában. Nem tudod majd őket keresni és ők se fognak téged, mert vége, nem élnek. S most képzeld el, hogy ott állsz és szüleid rokonai és szerelmed könyörög, hogy ébredj fel és élj. A döntés rajtad állna.

         Visszapörgetnéd az időt? Biztos, de annyira is, hogy kifejezd a szereteted irántuk? Az is biztos.

         A lényeg, amit üzenni akarok és a könyv is akar, hogy az idő csekély és bármikor félrecsúszhat az életed. Ne utáld a szüleid, vagy ne zárkózz el a testvéred/testvéreid elől, mert peregnek az órák, napok hónapok. De ha a kapcsolatod jó is a családdal, akkor is menj oda és öleld meg őket, mert peregnek a percek és lehet, hogy egy óra múlva már valaki szíve nem fog dobogni. Lehet, hogy fél óra múlva halálos autóbaleset történik a barátoddal vagy barátnőddel. Sose lehet tudni. Ne keresd az okot, hogy miért öleld meg anyud vagy apud esetleg a testvéred. Csak tedd meg.

Hogy döntenél? Maradnál, vagy mennél?

5/5*

Az eredeti megjelenésről

- Figyelj rám - mondta Adam és hangja repeszként csattant.

  Szélesre nyitom most a szemem.

  Felülök, amennyire tudok.

  És figyelek.

- Maradj - mondta.

Választások. A 17 éves Mia szembe kerül párral: Maradjon hű az első szerelméhez a zenéhez, még ha ez azt is jelenti, hogy elveszti szerelmét és hátrahadja családját és barátait?

Aztán egy nap Mia a családjával autóba ül és egy pillanat alatt minden megváltozik. Hirtelen minden választás eltűnik és csak egy marad. S ez az egyetlen, ami számít.

A Ha maradnék egy fájdalmasan szép könyv a szerelem erejével, a család igazi jelentésével és a választással, amivel mindenki rendelkezik.

Samantha Shennon - Csontszüret

2059. Scion London. Paige Mahoney látszólag egy átlagos tizenéves lány, aki titokban egy alvilági szervezetnek dolgozik. Kisstílű lopások helyett ő nagyobb tétben játszik. Paige egy álomhacker, aki feltöri mások elméjét, és a gondolataikban kutat fontos információk, összeesküvési tervek után. Mindezt pénzért. Egy nap azonban sötét és gonosz erő keríti hatalmába... beláthatatlan következményekkel.

Oxford több évszázada lekerült a térképről, azóta titkos börtönváros, ahol a paranormális bűnözőket tartják fogva egy idegen faj felügyelete alatt. A Rephaimok belőlük toboroznak hadsereget, hogy véghezvigyék titkos tervüket. Paige mentora és kiképzőtisztje Arcturus, a vérhitves, aki mestere és halálos ellensége is egyben. Ahhoz, hogy szabaduljon, be kell törnie mestere elméjébe, és felfedni a titkát...

Kiadó: Athenaeum Kiadó

Fordító: Juhász Viktor

Megjelenés: 2013

Oldalszám: 528

Moly: 86%

Goodreads: 3,68

A történet

         Nehéz belekezdenem mivel igen kétes gondolataim vannak a könyvvel kapcsolatban. Nem volt rossz könyv, de nem mondanám azt, hogy jujj, de jó könyv ezt ajánlom molyoknak.

         Az elején – és mai napig sok mindent nem értek – nem tudtam, nem értettem, hogy ki- kicsoda, kinek mi az ereje és akkor azoknak mi a neve. Túl sok volt. Annyira bele akart az írónő nyomni mindent, hogy az valami hihetetlen. És ebből egy nagy káosz lett az elején, de ahogy haladunk úgy látható, hogy az írónő fejlődik és "kitisztul" maga az írónő előtt is, hogy most mit is akar, ki-kicsoda.

         Kasztrendszerhez hasonlítanám a könyvben lévő csoportok felépítését. A csoportokon belül még több szétosztás van, amit sose értettem meg teljesen a könyvben. Igazán vannak negatívumai és, akkora logikátlan dolgai, amik miatt széttéptem volna szegény könyvet (pedig nem tehet róla, az írója a hibás). Például egy igen nagy logikai baklövés – szerintem – amikor a téren egymásra támadnak x-ék és x-ék. Ott járkálnak az emberek, majd, hip-hop egymásnak mennek és még a vízbe is próbálják fojtani a másikat, és se a rendőrök se senki más nem megy oda, vagy jelenti például rendőrnek, hogy itt ütik egymást agyon. Mintha természetes lenne, hogy az emberek csak így megpüfölik magukat meg lövöldöznek egy téren.

         Oh és a szereplők….. Ennyire még életemben nem utáltam főszereplőt. Megtéptem volna szívesen. Egy kanál vízben megfojtottam volna, olyan hisztis nőszemély volt és még vak is volt nem kicsit. Mielőtt hozzá kezdtem a könyvhöz – és olvasás közben is – blogokon és moly.hu-n lévő kritikákat olvasgattam róla és megnyugodtam, hogy nem csak engem idegesített ez a Paige. Ha ez van akkor ezért vágja ki a hisztit, ha az van akkor azé hisztizik. A vakságát pedig a Nagymestere felé értette. Na, ŐT bírtam!! Elfogadnék egy ilyen szarkasztikus idegent. Esküszöm, ő tetszett a legjobban és csak miatta fogom elolvasni a következő kötetet is. Egyszerűen ez a lány nem volt tekintettel másokra többnyire, de volt egy-két rész, amikor más valakire gondolt, és ő miatta cselekedet, úgy- ahogy tette. Itt Liss-re gondolok, aki olvasta érti. Visszatérve a főszereplőre. Sose tetszett ez a "utállak, majd hírtelen szeretlek és gyere velem" felépítés. Na meg mikor elcsattant a csók, – amire több 100 oldalt kellett várnom – akkor meg olyan belső monológot nyomott le, amire azt hittem volna, hogy nagyban benne vannak a dolgokban, – ha értitek – ha nem tudom, hogy csak csókolóznak.

         Voltak itt még logikátlanabb dolgok. Most komolyan, ki várja a szőke herceget, több mint öt éven keresztül? Ez a szőke herceg Nick lenne, aki valahogy ott termet Paige mellett, amikor 9 éves volt. Arra a tisztásra, hogyan került oda Nick? Nem értettem, erre 9 éves korától elkezdett epekedni, vágyni Nick-re, hogy felbukkanjon újra. FAIL.

         Oh és még vannak ilyen logikai huszárok!!! Kész Logikai Fail a könyv nagy része.

         Olyan sok mindent, akart belerakni az írónő, hogy hihetetlen. A Vámpírnaplóktól kezdve a Harry Potterig minden volt. Nekem még a Naruto is felbukkant, akár mennyire vicces. Van ez a harmadik szem dolog náluk és ezzel látják a szellemeket. Ez a harmadik szem, a szemükön látható és ezt kontaktlencsével takarják el. Nekem pedig ebből a Naruto bukkant fel, mivel – már nem emlékszem, hogy a mesében, hogy is van ez!! – én, amikor a könyvet olvastam ez ugott be – csak nem pirossal - :

         Sok negatív dolgot soroltam fel, de van pozitív oldala is, bár nem sok. Ha nem nézzük a Logika Huszárokat igazán jó és élvezhető. A párbeszédek nekem nagyon tetszettek, rengeteget nevettem a Nagymester szarkasztikusságán és egyszerűen élveztem. Igen élveztem a könyvet, a sok logikai Fail-t eltekintve. Az írónő nagyon szépen írt és a helyeket is jól el tudtam képzelni. Elég volt 3 sor környezetleírás és részletekkel teli tudtam, hogy hogyan is néztek ki a helyszínek. Szerettem, akár mekkora hibái is voltak.

"Ha egyszer már tudsz valamit, soha többé nem tudsz megszabadulni tőled. Mindig viselned kell a terhet. Mindig."

Szereplők

Paige: Az elején nagyon utáltam. Majd még a közepén is. Végül a végén kezdett ez az utálat csak szimplán olyanná lenni, akivel, ha kell, egy légtérben vagyok, de csak ha kell.

Arcturus: Ő nekem nagyon bejött. A Nagymestert (Miért hívatja magát valaki így? Na, itt is egy logikai huszár gyerek trollkodik) meg kellene teremteni. ilyen idegent elfogadnék. Nem bántotta és védte Paige-t, bár a lány nagyon vak volt.

"Széthúzta a függönyt, és letelepedett a takaró szélére.

– Hogy érzed magad? – kérdezte.

– Baszódj meg!

Ettől felparázslott a szeme.

– Ezek szerint jobban vagy."

Nick: Igaz jó barát tud lenni, de nekem még is olyan fura.

Jaxon: Irritált, úgy kezelte Paige-t, mint egy tárgyat, amit más nem kaphat meg.

Nashira: Kis hárpia. Azt hiszi, hogy ő a legerősebb, de nem. Hahaha

Emiták: Most komolyan…. pont ezeket, hogy hogy nem tudják megállítani?

5/3,5

Jövő héten Pénteken a Ha marednékról érkezik a bejegyzésem és Vasárnap pedig Flat-Out Matt várható, ha addigra megérkezik a KMK-tól. Ha nem akkor még számomra is meglepetés, hogy melyik könyvemet kapom le a polcról :)