2015. augusztus 20., csütörtök

A. O. Esther - Gombnyomásra 3

Miután a vadászok megtisztították a mutánsoktól a körzetet, a Hobbs-birtok lakói többnapos ünneplésbe kezdenek. Dylan és Stella szerelme is végre kibontakozhatna, ám az ördög nem alszik…
Kommandósok csapnak le közéjük, és elrabolják Stellát, hogy visszavigyék annak, aki „jogos” igényt tart rá… Miközben a csapat a megmentésére siet, a missziójukról sem feledkezhetnek meg, ami Manipura megváltása a zsarnokoktól. Arra viszont senki nem számít, hogy a mutánsok a csillogó városra is rárontanak. Iszonyú vérontás kezdődik, a katonaság tehetetlen…
A Hobbs-birtokot eközben pusztító erejű terrorista-támadás éri. Liam és Mia fogságba esnek, és ketrecharcosként kénytelenek küzdeni az életükért. A lány egy régi ismerősével is szembekerül, aki most a halálát kívánja. Fullánk, az egykori ellenálló megvásárolja és magával viszi a halálán lévő Miát, mert azt reméli, vele zsarolhatja majd gyűlölt ellenségét, Talbotot.
Russel és Kristen nem kevés kaland árán a felhőkarcolók felett átívelő, égi zarándokútra érkeznek, hogy megkeressék a viking rúnakövet, amely az egyetlen esély az odalent tomboló mutánsok ellen.
Vajon képesek-e megfékezni hőseink a vérengzést és a terroristák támadásait? Képesek-e leverni a gyűlöletes manipurai önkényuralmat? És ha igen, képesek lesznek-e még valaha emberségre, szerelemre ennyi lélekölő harc és iszonyat után?

Kiadó: Decens Magazin Média
Megjelenés: 2015
Oldalszám: 604
Moly.hu:  97%


A véleményem
Kavarognak az érzéseim, de jobban szomorú vagyok, mert vége lett a trilógiának. Imádtam minden egyes szavát a könyvnek és őszintén ez tetszett a legjobban :D A poénok és a beszólások valami eszméletlen jók voltak :D Imádom a szereplők humorát és azt, hogy a legrosszabb helyzetben is próbálnak feszültséget oldani, hogy az előttük álló feladatokat így könnyebben megtudják oldani.
– A rohadt életbe – sziszegett Russel. – Mi a fasz volt ez?– Veszettség elleni vakcina– Minek?Dylan elnevette magát.– Szerinted? Így sincs sok eszetek… Mi lesz, ha még meg is vesztek? 
Olyan dolgokon mentek keresztül, amiknek a felén én már rég visszavonultam volna az biztos. A lányok elképesztően erősek voltak. Ki mászott volna hegyet egy szép vállsérülés után? (Én inkább valami alternatív módot kerestem volna xd) És amiken át mentek Stelláék... Jézusom!!! Már tényleg én kértem, hogy ne szenvedjenek ennyit (Pedig még a kedvenc szereplőmnek is kívánom néha (bármilyen könyv is az), hogy „csak egy picit szenvedj naaaa”. Tartsatok bolondnak de, hogy én nekem kell, hogy ne csak a nap süssön a hasukra az fix :D ).
És hát persze a szerelmi szálak, amikből nem volt hiány! Nehéz úgy beszélni róla, hogy ne legyen spoileres, de a lényeg, hogy mindenki rátalált (vagy rá fog khm... Ria mama új kiszemeltje :D) az igazira, a nagy Ő-re, vagy a várva várt nőre. Legjobban Mason életének a változásán néztem nagyot. Egyáltalán nem számítottam arra, hogy ekkora fordulatot vesz majd az élete és, hogy mekkora felelősség fog a kezébe kerülni. Mellette persze a többiek szerelmi kapcsolata is meglepett, mivel történtek dolgok főleg a vége felé :D Hátast dobtam, ami Miával és Liam-mel történt (pozitív dolog) és csak vigyorogtam, mint a vadalma. Stella s Dylan kapcsolatából most sokkal többet tudtunk meg és mellettük én még nagyon szívesen olvastam volna még Russel és Kristen közötti közeledésről is, mivel egyszerűen imádtam, ahogy civakodtak! A szerelmi kapcsolatukat nagyon megszerettem, mivel nem hasonlítottak a többiekére. Kristen egy makacs nő, aki pont az ilyen tűzrőlpattant karakterével nyert meg, s emiatt került a lányok közül ő a legközelebb hozzám (bár a többiek se vannak messze).
Legjobban még is azért szerettem a könyvet, mivel nem nyugodtam meg, hogy „ah most már minden megoldódik”, mivel NEM! Még a vége felé is kattogott az agyam, hogy Ez a befejező kötet, de mikor fog megoldódni minden??? s már csak az utolsó 3 fejezet körül kezdtem érezni, hogy egyenesbe kezdtünk érni. S ez elszomorított. Kevés könyv tud tényleg érzelmileg rám hatni úgy, hogy könnyeim eresszem el, de ez megtette. Volt mikor tiszta ideg voltam, hogy történjem már valami, s volt mikor teljes szomorúságba estem. Persze volt, mikor csak tátott szájjal néztem, hogy OMG jesszus, de aranyos és persze a meglepettség is leesett állakat okozott J

A történet
Mint, már említettem a meglepetésekből nincs hiány. Ilyen például Amanda, akit az előző kötetben Liam magára hagyott, s egyszerűen megutáltam. Már mind Amandát. Ilyen gerinctelen nőt még nem hordott a világ. Vagy lehet, csak más könyvben. Na de nem is ez a lényeg, hanem hogy egy kis… áh!!! Nem akarok spoilerezni így a mérgemet is próbálom nem leírni, de figyeld meg, ha elolvasod a könyvet, rá fogsz jönni, hogy milyen is lett!
– Mason? – kiabált eztán Liam a sor végén csüngő szőke vadásznak. – Nagyon csendben vagy! Minden oké?– Hát, kezd elegem lenni ebből a szutyok lépcsőből, de ezt leszámítva minden oké. Meditálok.(Leszakadt alattuk a lépcső, ő pedig… lóg a semmibe)

A történet során a mutánsokkal is többet foglalkozunk, így a kipusztításuk felé vesszük az irányt, de végére sajnos sokan életüket vesztik a civilek közül, ami nagyon szomorú, mivel olyanok isszák meg a levét, akik védtelenek és semmi rosszat nem tettek. Kiirtásuk során pedig megmutatkozott, hogy Manipura mennyire elbízta magát és hitt abban, hogy rájuk nem fog lecsapni a bukás.
A szerelem egy fos. Csak meggyötri az embert. Szexelni kell, örülni a jónak, és kész. Tovább kell lépni, új örömöt keresni.
S régi „ismerősök” is felbukkannak  mint például Talbot és Graham (s miattuk, ha más könyvben, sorozatban meglátom, ezeket a neveket kiráz a hideg, ami vicces nekem  ), s így még karakter szenvedésének nem örültem. Lehet, hogy nem vagyok százas, de boldog lettem, amikor… nem, haha nem adom meg a nagy spoilert. Inkább olvasd el, úgy sokkal élvezetesebb lesz.  Persze új emberek is megjelennek, az egyik ilyen Fullánk, akit az első pillanattól kezdve bírtam, bár azt hittem én is, hogy Miát bántani fogja, de végül koppant az állam és teljesen más felé fordult a kocka.
Mindig azt hittem, acélból vagyok – mormogta Fullánk, és megdörzsölte a jócskán kiserkent, szőke szakállát. – Erre idejön egy kicsi lány, és olyanokat mond, hogy majd belepusztulok.
Miközben Liam és barátai a mutánsok irtását végzik, addig Russel kutat az után, hogy hogyan is lehetne az irányítókat leleplezni, és az emberek szemét felnyitni. El is indul egy úton, aminek a vége  a zarándokútra vezeti őket. A csapat fő célja, hogy a különleges labradoritot megtalálják, amit felhasználnak Russel tervébe, hogy végül megváltoztassák a világukat. Ennek kapcsán megjegyzem, nagyon tetszett, hogy nem lehetett előre látni, hogyan is fog az egész megoldódni, hol fogják a megfelelő követ megtalálni.

– Nem jöttél ebédelni! Már mindenhol kerestünk! Hol voltál? – kérdezte Russel.– Hát, többnyire itt – vonta meg a vállát Mason. – De azért jegyzeteltem neked, tessék! – nyújtotta felé a noteszét.Russel elvigyorodott.– Történészeket is meghazudtoló jellemzések. „Aszott fejű, orr nélküli troll, bronz fejdísszel” – olvasta fel hangosan. – „Elfeketedett zombi meglékelt koponyával, pecséthengerrel”. Hát, látom, keményen dolgoztál…

Persze ezek mellett még más is történtek, mint például Ria mama és Mia közti kisebb párbeszédek, amiben kiderül, hogy Mia egy Álomjáró. Ezzel kapcsolatban szomorú lettem mivel nem kaptunk valami sokat. Engem nagyon érdekelt volna, hogy ez honnan jött, miért van, mekkora hatása van esetlek a nagy változások után is az marad-e a két hölgy. Emellett még Emmát, Russel számítógépét hiányoltam. Nem volt szerepe (emlékezetem szerint fel se tűnt), s ez kár, mivel én nagyon megkedveltem.
Összefoglalva IMÁDTAM a könyvet, és igaz Happy End-el zárult, de nagyon kíváncsi vagyok, hogy szereplőink mondjuk 10 év múlva hol vannak és mit csinálnak. (Egy khm… enyhe utalás, hogy egy kiegészítő novella/kötet mellé tervbe esetleg??? *boci szemek* *szúr a kíváncsiság* *kéééérlek :D*)

Kedvenc jelenet: Az utolsó fejezet J
Kedvenc szereplő: Öh… mindenki? Russel, Kristen, Mia, Liam, Mason, Ria mama, Dylan, Stella, Fullánk
Mélyrepülés: Amanda. Úgy magában az egész személy.
Nem szimpatikus személy: Amanda, Graham, Talbot

Abban a pillanatban, amikor elutasítasz minden segítséget, szabad vagy.
Mindenki azt kapja, ami jár neki. Mind bevállaltuk, amiért megszülettünk.
Az álmok pedig, ha ennyire makacsan hisznek bennük, valóra válnak.Attól nem dobod sutba az elveidet, ha észreveszed a rossz dolgokban is a jót.


5/5*
Az író Facebook oldala



A könyv megrendelési linkje

2015. augusztus 12., szerda

A. O. Esther - Gombnyomásra 2



Mia és Russel a megalopolisz egy távoli szegletében, Talbot házában raboskodva a szökésüket tervezik, ám minden rezdülésüket a ház intelligens számítógépe, Veronica figyeli. Elég egy rossz lépés, és a csuklójukon villogó bilincsen keresztül megbüntetik őket. 
Liam és Dylan a cellájukban üldögélve várják a pillanatot, hogy a többi halálraítélttel együtt száműzzék őket a dzsungelbe, amikor megtudják, a mutánsokat előre beetették a kapu előtt, hogy senki ne élje túl a kivégzést. A két, mindenre elszánt vadásznak azonban sajátos terve van a szabadulásra… 
A Hobbs-birtok feketébe öltözik, miután a fényújságban levetítik a kintieknek a 268-as kapunál történt mészárlást. Stella valósággal belerokkan a gyászba, amikor Hobbs dokiék hírt kapnak Russelékről. A lány végső kétségbeesésében Ryannel Manipurába utazik, hogy segítsen a bátyjának és Miának a szökésben, ám nem sejti, hogy ezáltal az ő élete is veszélybe kerül. 
Doktor Cohen sem tud békében nyugodni: ismét Miához fordul, és arra kéri, segítsen megtalálni a mágikus követ, amelyet egy legendás, sumér királynő titka rejt, és amely megoldást jelenthet a Manipurában kialakult önkényuralom megdöntésére. 
De vajon sikerül-e Miának és Russelnek elmenekülnie Manipurából? Hogyan élik túl a vadászok a kivégzést? Létezik-e olyan seb, amelyet nem gyógyít be az idő sem és valósággá válhat-e egy égben köttetett szerelem?

Kiadó: Decens Magazin Média
Megjelenés: 2014
Oldalszám: 494
Moly.hu:  96%
A véleményem

WOW!! Azta. Hűha.
Sokkal pergősebb volt, mint az első kötet. Mindenből többet kaptunk, pedig újabb kérdéseket vetett fel a történet, amire még nem kaptunk válaszokat.
Nem csalódtam a könyvben, és ez a kötet még feljebb is tolta a trilógiához tartott saját „mércémet”. A szereplők közül többen megleptek, mint például Stella, Liam kishúga. Komolyabb lett, de még is megtartotta bájos kisugárzását és végre a szerelem terén is célba ért az a bizonyos személy mellett (Huncutul mosolyog).
Észre se lehet venni, hogy halad a történet, mert eszünkbe se jut megállni, hogy „oké pihenünk, majd folytatom, ha lesz kedvem”, mert leköt, és ott motoszkál mindig valami. Ha nem is pont az a történet rész, akkor az előtte lévő fejezetekben felbukkant kérdések ugrálnak, hogy „Hé te, lehet, hogy a következő részben megkapod a választ, amire kíváncsi vagy!!!” és akkor persze, hogy folytatjuk az olvasást. Szó, mi szó, mindig van, ami viszi az olvasási szándékot.
S ez a kötet ép ezért tetszett. Mert ez az „olvasási szándék” hajtás (Remélem értitek, csak nem tudom, hogy is kellene pontosan kifejezni *fejem kaparom*) itt jobban felerősödik, és nem csak maga a történet miatt akarom folytatni, hanem a történetben lévő szereplők jövője, és a már említett kérdések felbukkanása miatt is.
Még az is nagyon tetszett ismét (mint az első kötetben), hogy nem fél az írónő a véres, sötét dolgokhoz nyúlni. Volt egy rész, ahol alig akartam elhinni, hogy szereplőnkkel mi is történik. (Ha valaki ebből le tudja venni, hogy mi is: Enyhén utalok, ha az erős ellenzés ellenére még is meg történik valami sötét rossz, maradandó dolog, amit már nem lehet visszacsinálni a férfi miatt) Sajnáltam nagyon, hogy min ment keresztül, s örültem, mikor megoldódott. Csak, ha a hitelességet nézzük egy picit tovább 2szenvedhetett” volna. (Közeli ismerősöm volt olyan helyzetben, ebből indulok ki.) Egyébként, nagyon tetszik, hogy ilyen események is történnek a könyvben, próbálkozik feldolgozni ilyen erős lelki sérelmet.
De ezt eltekintve, tökéletes szerintem a könyv. Ismét bölcs gondolatokat osztanak meg a szereplők velünk és az író nagyon ügyesen fonja bele a beszélgetésekbe az apró, de sokat segítő gondolatokat. Hoztam belőlük párat J


– Emily, a könny a lélek vére. Ha néha megengeded, hogy kicsorduljon, magával viszi a fájdalmadat érted? Nem szabad visszatartanod.


– Megpróbálom! – nyögte ki végül keserűen, mire Liam felcsattant.
– Ne próbáld! Ha csak próbálod, az azt jelenti, hogy lélekben már félig lemondtál arról, hogy sikerrel járj!



Talán a pokol mégiscsak létezik, csak nem a föld alatt, hanem idefent van



Szereplők
Liam az Liam. Megtartotta a saját erős személyiségét, de még is komolyodott, amitől még jobban megszerettem. Az egyik nagy tulajdonsága (ami, ha nem ilyen lenne, akkor nehezebben haladna a könyv szerintem.), hogy Miát nem zárja kalitkába. S ez nagyon tetszik.


– Hát jó… – dünnyögte Liam, majd a lóhoz fordult, és felemelte a mutatóujját. – Most már vegyél vissza az arcodból, jó? Attól, hogy a húgom befonta hajad, még nem vagy menő.
Stella, aranyos, mint mindig. Kezd felnőni és az előző kötethez képest látványosan fejlődött, bár még mindig tündéri kisugárzása van. Sokkal jobban megkedveltem, mivel már nem egy lány, hanem egy nő, aki ha baj van meg tesz mindent, amit csak tud.

 (Na itt folyt a könnyem. Őszintén honnan jönnek ilyen beszólások? :D )

Mia Egyre erősebb és talpraesettebb. Nagyon a szívemhez nőt, mivel egy magabiztos csak és még vakmerő is tud lenni. Amit a fejébe vesz, azt megvalósítja.
 
Russel IMÁDTAM!! Új álom pasi a láthatáron. Egy magabiztos férfi, aki érti, hogy mit csinál és igen, olyan mint a testvére. Ha a szeretteit fenyegetik mindent meg tesz, hogy megóvja őket. (Plusz pont részemről, hogy nagyon okos is. :D )

Dylan A szőrösszívű szoknyavadász megmutatta, hogy milyen is, amikor sebezhetővé válik egy lány miatt, de nem vesztette el a karakterét és nem vált papuccsá. (Amit nagyon méltányolok tőle is :D ) A humoát pedig még mindig imádom. :D


Stella tornacipője váratlanul beleakadt egy korhadt gyökérbe, és elbotlott, de Dylan nem engedte, hogy elessen. Az elvétett lépés nyomán újabb gödör tárult fel előttük, a korábbihoz hasonló, gyilkos karókkal megtűzdelve. A lány levegőért kapkodott az ijedtségtől, de Liam is megdermedt.
– Te Dylan – hümmögött Mason a félhomályban. – Mondd, ilyen szar úton hogy jön ki a nagyihoz az ügyelet?


Talbot Legszívesebben megfojtottam volna. Milyen „férfi”???

Dylan nagymamája Ria mama: Nagyon megkedveltem. Teljesen egy fiatalos nagymamával találkozhatunk, akinek fantasztikus humora van és nem fél kimondani dolgokat.


Minden könyvnek lelke van. Érzed, ahogy megközelíted őket. Izgatottan pusmognak, néha elhallgatnak, mások ujjongva hívnak, és megint mások kíváncsian lesnek. De az az egy, aki a tiéd, csak a tiéd, csendben figyel téged… látod a fényét? Látod, amint kiragyog a többi közül? Ő a tiéd, (…)

 (Nagy kedvencem lett ez az idézet ) (Gombi 3)

Emily: Mia testvérét is nagyon megszerettem remélem jó sorsa lesz. Kíváncsi vagyok rá.

Kedvenc jelenet: Húha… nehéz, de ha ennyire kell választani a vége. Végre kihoznak valakit Manipurából Miáék :D
Kedvenc szereplő: Russel (*Tapasikol*) Nagyon megszerettem, de mellette még Mia, Liam és Dylan is persze J
Mélyrepülés: Ami Sztellával történt Manipurába
Nem szimpatikus személy: Mia apja, mint mindig +Talbot 

5/5*

Az író Facebook oldala

A könyv megrendelési linkje 

2015. április 13., hétfő

A. O. Esther - Gombnyomásra (Első rész)

A 19 éves Mia Milton élete fenekestül felfordul, amikor álmában megjelenik dr. Cohen, a halott tudós szelleme, és arra kéri, segítsen befejezni a munkáját, amely egy gombnyomásra megváltoztatja majd a világot… 

2222-ben járunk, Manipura városában. A Föld már nem hasonlít régi önmagára. A húsz évvel korábbi Dimenzióváltás óta az emberek látják egymás auráját, így nem titok többé, kinek mit rejt a lelke. A „jók” megalopoliszokba gyűlnek és energiafalakkal veszik körül magukat, a „rosszakat” pedig száműzik a vadonba. Míg a fal egyik oldalán tengernyi luxusban élnek az emberek, a másik oldalon éhínség, nyomor és katonai vérengzés tizedeli őket.

Mia tisztában van azzal, mit kockáztat, amikor a szellem utasítására sírt rabol és betörést követ el, mégis jeges zuhanyként éri a hír, miszerint kettős gyilkossággal vádolják. Menekülnie kell hát a rengetegbe, holott ártatlan. A sors Liam Blackwood, a fejvadász karjába sodorja, aki zsigerből gyűlöli a manipuraiakat, miközben súlyos adósság nyomja a vállát bajba került öccse, Russel miatt. Döntenie kell, hogy a becsületére hallgat és a lány pártjára áll, vagy inkább a Mia fejére kitűzött vérdíjjal menti saját bőrét. 

Eközben a rémséges vadonban, a Hobbs-birtokon élő két fiatal lány, Ruby és Stella arról álmodnak, hogy szerencsét próbálnak a csillogó nagyvárosban. Munkát vállalnak odaát, ám hamar rájönnek, hogy a mesés aurák fénye súlyos titkokat rejteget. A felismerés sajnos későn érkezik, és a lányoknak küzdeniük kell, ha élni akarnak.

A vadonban szüntelenül tart a vérontás, gyilkos mutánsok szedik az áldozataikat, akiket mesterségesen tenyésztett ki a katonaság a népesség-szabályozásra. Dylan, Mason és Liam gyerekkori jó barátok, akik a Hobbs-birtokon élők biztonságát vigyázzák, ám ők sem számítanak a lavinára, amit a Milton-lány üldözése eredményez, és ami mindannyiuk életére hatással lesz. 

A halálesetek sorra követik egymást. Mia egyre mélyebbre merül a látomásokkal teli rejtélyben, miközben a világ véres valósága is fenyegeti. Öl vagy megölik – nincs más választása, miközben a fojtogatóan sötét múltjából előtörő démonjai is kísértik. 

Hőseink útjai ezúttal két, egymástól merőben különböző világba vezetnek. Miközben a halál számolatlanul szedi áldozatait, és az élet oly szívbemarkoló csapásokat mér rájuk, mi más segíthetné őket tovább, mint az élet egyszerű szépségeibe vetett hit, a tábortűz hevében sistergő erotika és a latin ritmusra ringatózó szerelem? 

Kedves Olvasóm, készen állsz a nagy utazásra?

Kiadó: Decens Magazin Média
Megjelenés: 2014
Oldalszám: 470
Moly: 95%

Kíváncsian kezdtem hozzá, mivel az Összetört glóriákat nagyon szeretem és körülbelül tudtam, hogy mire számítsak. Varázslatos helyekre, kidolgozott szereplőkre és megannyi izgalomra, amiket meg is kaptam. S, hogy unalmas volt-e így, hogy minden meg volt? Egyáltalán nem!!!
Sok írónál gond szokott lenni (és már én is vettem észre), hogy ha új sorozatba/trilógiába kezd, akkor az előző alkotásában és az új művében lévő szereplők hasonlítanak egymásra. S hogy most is van-e ilyen gond? Nincs. ( Persze ezt azok értik most jobban, akik az Összetört glóriákat már olvasták, de még a Gombit nem. Szóval nem kell félni, hogy Bardo 2.0 és Sophiel újratöltve felbukkan. Oh de még, hogy mennyire nem!!!)

Véleményem

Imádtam!!! Na ez nem mond olyan sokat, igaz? Nem csalódtam az írónőben, mivel egyszerűen mesés lett, mindennel együtt, a vége pedig nagyot ütött!!! Olyan véget kapott a könyv, amitől (én legalább is) az olvasó a következő kötetbe szeretné magát vetni, de egyből. Kapunk mindenből igen rendesen. Jóból, rosszból, szerelemből és persze haragból is, és ezektől lett a könyv emberi érzésekkel telített, egy kész virágcsokor. (S, ahogy megszokhattuk a fülszöveg tökéletesen összefoglalja, a cselekményt, ezért nem is térek rá ki jobban. )
 
Történetünk Manipurában indul, ahol Mia a 19 éves lány él és pont egy bűntettet próbál elkövetni a barátaival. Meglepődtem, nem számítottam, hogy egy holtest kiásásával indítunk. Már itt kezdtem megkedvelni főszereplőnket, mivel valljuk be, hogy belevalónak kell lenni ahhoz, hogy:



1: éjszaka, amikor köd van a temetőben mászkálj (egy kis szél is már a frászt hozná rám)
2: sírt tárj fel.

Manipura egy gyönyörű város, ahol az embereknek minden meg van, nem kell hiányolniuk semmit és háborúk sincsenek. Minden csodásnak is tűnik, de még sem az, mivel megbújnak a korrupt, hazug személyek, csak jó „köntösbe” (khm aurába) bújva. (S, ha belegondolunk, a mai világban sincs máshogy. Nem azt mondom, hogy minden magasabb szintben lévő személy kis ördög lakta. Sok jó ember is van, de még is ott vannak, akik a jó érdekében „cselekednek” elmondásuk szerint, még se a azt teszik, nem a pozitív hatást kelti a tettük.) Szép hely, az biztos, és a környezet miatt, ha lehetne választanom, akkor Manipurában élnék, de az, hogy egy burok alá lennék lezárva… hát frusztrálna. Hiányozna az, hogy leégjek (mivel nem tudnak a manipurai emberek, mert szabályozzák, hogy milyen erősségben szűrődhet át a fény) és utána, mint csillag Patrik úgy járkáljak, esetleg megfázzak és tüsszögjek. Szóval ilyen kis emberi dolgok hiányoznának.
A falon túli élet már teljesen más. Itt már küzdeni kell az életben maradásért, és kemény dolgokat kell tenni, hogy az ember, életben maradjon. Tetszett, hogy az író nem félt kaszabolni, így hát jócskán kapunk kisebb csete-patákat. Liam, férfi főhősünk itt él kint, a Hobbs- birtokon, ami igen erőssé és szilárddá nőtte ki magát az évek múlásával. Visszarepített a középkorba, amit nagyon szerettem, és itt is voltak dolgok, amik miatt szívesen élnék a falai között. Például, hogy az emberek szorosabban élnek, kiosztják egymásra a feladatokat, és egy csapatként dolgoznak, élik az életüket.

Liam és Mia

Az elején marták egymást, amit nagyon élveztem, mert mókás volt látni, hogyan próbálják érzéseiket elnyomni egymás iránt, de végül nem bírták és engedték, hogy érzelmeik szabad útra kelljenek. Tetszett, hogy nem volt romantikus érzelmi bevallás, (nem passzolt volna a szereplőkhöz) de nem kell félni az érzelmek így is a tetőfokra ívelnek! (A vége pedig... gyilkos befejezés az biztos!)

Végül…

Összefoglalva nagyon szeretem, tetszik a történet, az egész alap ötlet! A cím találó, és nagyon örülök neki, hogy nem lehetett kideríteni egyből, csak a vége felé, hogy a Gombnyomásra cím mire is utal és, hogy a piros szín miben játszik szerepet. 

Liam egy olyan férfi, aki még a jéghegy csúcsán is megélne. Tökéletes a túlélő képessége, talpraesett és nem elsősorban egy roppant helyes férfi, aki Indián. (Indiánnal még nem találkoztam. Tetszik)

"Olyan vagy, mint egy színpompás vadvirág, aki a legcudarabb körülmények között is kitart a viharos szélben és a tomboló hőségben, de ha valaki közel merészkedik hozzá, inkább lehullajtja szirmait, mintsem megszelídüljön."
Mia egy belevaló csaj. Sokkal jobban a bőrébe tudtam bújni, mivel olyan érzéseken, dolgokon ment keresztül, amin bárki átmehet. (S itt a rosszabbik dolgokra értem). Szerelmi csalódás, családon belüli gondok, és a „hol az én a helyem a világban” keresése is sokkal közelebb hozta hozzám. Nagyon szerettem azokat a részeket, amikor Liam és közte a párbeszéd témája a bent rekedt fájdalmairól szólt, mivel teljesen igaza volt szerelmének. 

"Tetszik vagy sem, valakivel meg kell osztanod a bánatod (...), különben a múltbéli sebek felőrlik a lelkedet..."

Russel Liam testvére egy csodabogár, akivel bár sokat nem tudtunk találkozni, de könnyen megkedvelhető személy (én nagyon megnyerőnek találom). Kíváncsi vagyok az ő életének alakulására.

Amanda Mia barátnője egy átlagos lány, aki szeret Manipurában élni, de még is belekeveredik barátnőjének őrült világába, ami olyan helyre sodorja, ahová nagyon nem akart keveredni. Aranyos lány.

Stella Liam és Russel testvére. Kedves lány, aki szintén kap a lelki csapásból, de Mia segítségével feldolgozza.

Kedvenc jelenet: Amikor Liam megpróbálja Miát visszavinni a kapuhoz, hogy leadja a kreditekért cserébe
 Kedvenc szereplő:  Dylan, Liam, Mia, Russel,
Mélyrepülés: A vége
Nem szimpatikus személy: Mia apja


5/5*

                                          Manipura

Miután rákerestem egyáltalán nem gondoltam volna, hogy egy csakra egyike. Jobban olvasni ezen a linken lehet ITT. (S megjegyzem a jelentése, és a hozzá fűzött dolgok, amiket leírtak hozzá, jól tükrözik a könyvben lévő Manipurát.)

                                         http://www.aoesther.com/katalogus/mutat/4/

2015. március 25., szerda

NYEREMÉNYJÁTÉK Féléves a blog!!

Sziasztok :D
El telt fél év, az első poszt 6 hónappal ezelőtt pontosan 26.-án jelent meg. Őszintén szóval nem tudom, hogy ilyenkor mit szokás még mondani. Nagyon boldog vagyok, hogy idáig eljutottam és szeretném tovább vinni. Ezidő alatt sok jó dolog történt velem, kaptam visszajelzést, hogy jól csinálom. Erőt adnak, amikor lankad a figyelmem. Köszönöm, akik erőt adtak <3 (És itt közeli ismerőseimnek, kettő írónak [Az egyik Eszter <3] és pár távolabbi ismerősnek, akiket ezidő alatt ismertem meg. Na meg persze a néha felbukkanó kommentelőknek :) )

Na de bele is csapnék a játékba :D (Nem nehéz szerintem)

A nyeremény A. O. Esther Összetört glóriák és Gombnyomásra trilógia első kötete.



Baloldalt egy Űrlap található. Kérlek oda írjátok majd be egyben a szerintetek helyes választ.

Mit tartalmazzon a levél:

Címnek, hogy az Összetört glóriák 1. vagy a Gombnyomásra 1. kötetet szeretnéd megnyerni (és akkor a hozzá tartozó játék megfejtését küld majd el :) )
A levélben kérlek írd le, hogy milyen néven iratkoztál fel a blogra (ha nem találom ott a neved, akkor már kiestél)
a Név mezőbe, hogy milyen néven lájkoltad az oldalam és az írónő oldalát.
Egy e-mail címet, amit gyakrabban nézel. (Ha nyersz, hol tudjalak elérni :)

Összetört glóriák - Elveszett lelkek
1.      Kitől van az idézet?
Várok reád. A vágy epeszt.Te jössz, te jössz. Hallottam ezt.
Te vagy. Hisz ösmerem e nesz,Nem bús szívem, kora öröm.Csupán az őszi szél gonoszjátékát űzi, az motoza könnyű bambusz-függönyön.
2.    Mi a nevük jelentése?
a, Urielb,Metatronc, Arield, Raphaele, Gábriel
(Elég úgy írni, hogy 1: XY 2: a,XX stb. Remélem érthető :) )

Gombnyomásra 1.
1      Tarot kártyák jelentése
Remete
Igazság
Akasztott ember
Torony
Csillag

      2        Aurák színének jelentése
Piros
Sárga
Arany
Fekete
Fehér

 (A színeken belül pl a pirosnál van több jelentése. Mikor rájuk kerestem találtam a piszkospiros, rózsaszínnel keveredett piros és más pirosas változatok jelentését. Elfogadom őket)

A nyertesek tőlem is kapnak egy kis ajándékot, amit én fogok postázni :)  (Annyit elárulok, hogy nem könyv lesz)

Ha bármi kérdés van akkor hozzászólásban nyugodtan jelezd :)

A játék 2015.03.26. és 015.04.05 között tart.

Külön postban fogom (és facebookon) kihirdetni a kettő nyertest. A postban képek alapján fogom megmutatni, hogy nem csaltam :) (Fő a bizalom, nem? ) A sorsolás a random.org segítségével lesz. 

Sok szerencsét csokinyuszik :)