Mia és Russel a megalopolisz egy távoli
szegletében, Talbot házában raboskodva a szökésüket tervezik, ám minden
rezdülésüket a ház intelligens számítógépe, Veronica figyeli. Elég egy rossz
lépés, és a csuklójukon villogó bilincsen keresztül megbüntetik őket. Liam és Dylan a cellájukban üldögélve várják a pillanatot, hogy a többi halálraítélttel együtt száműzzék őket a dzsungelbe, amikor megtudják, a mutánsokat előre beetették a kapu előtt, hogy senki ne élje túl a kivégzést. A két, mindenre elszánt vadásznak azonban sajátos terve van a szabadulásra…
A Hobbs-birtok feketébe öltözik, miután a fényújságban levetítik a kintieknek a 268-as kapunál történt mészárlást. Stella valósággal belerokkan a gyászba, amikor Hobbs dokiék hírt kapnak Russelékről. A lány végső kétségbeesésében Ryannel Manipurába utazik, hogy segítsen a bátyjának és Miának a szökésben, ám nem sejti, hogy ezáltal az ő élete is veszélybe kerül.
Doktor Cohen sem tud békében nyugodni: ismét Miához fordul, és arra kéri, segítsen megtalálni a mágikus követ, amelyet egy legendás, sumér királynő titka rejt, és amely megoldást jelenthet a Manipurában kialakult önkényuralom megdöntésére.
De vajon sikerül-e Miának és Russelnek elmenekülnie Manipurából? Hogyan élik túl a vadászok a kivégzést? Létezik-e olyan seb, amelyet nem gyógyít be az idő sem és valósággá válhat-e egy égben köttetett szerelem?
Kiadó: Decens Magazin Média
Megjelenés: 2014
Oldalszám: 494
Moly.hu: 96%
A véleményem
WOW!!
Azta. Hűha.
Sokkal
pergősebb volt, mint az első kötet. Mindenből többet kaptunk, pedig
újabb kérdéseket vetett fel a történet, amire még nem kaptunk válaszokat.
Nem
csalódtam a könyvben, és ez a kötet még feljebb is tolta a trilógiához tartott
saját „mércémet”. A szereplők közül többen megleptek, mint például Stella, Liam
kishúga. Komolyabb lett, de még is megtartotta bájos kisugárzását és végre a
szerelem terén is célba ért az a bizonyos személy mellett (Huncutul mosolyog).
Észre
se lehet venni, hogy halad a történet, mert eszünkbe se jut megállni, hogy „oké
pihenünk, majd folytatom, ha lesz kedvem”, mert leköt, és ott motoszkál mindig
valami. Ha nem is pont az a történet rész, akkor az előtte lévő fejezetekben
felbukkant kérdések ugrálnak, hogy „Hé te, lehet, hogy a következő részben
megkapod a választ, amire kíváncsi vagy!!!” és akkor persze, hogy folytatjuk az
olvasást. Szó, mi szó, mindig van, ami viszi az olvasási szándékot.
S
ez a kötet ép ezért tetszett. Mert ez az „olvasási szándék” hajtás (Remélem
értitek, csak nem tudom, hogy is kellene pontosan kifejezni *fejem kaparom*)
itt jobban felerősödik, és nem csak maga a történet miatt akarom folytatni,
hanem a történetben lévő szereplők jövője, és a már említett kérdések felbukkanása
miatt is.
Még
az is nagyon tetszett ismét (mint az első kötetben), hogy nem fél az írónő a
véres, sötét dolgokhoz nyúlni. Volt egy rész, ahol alig akartam elhinni, hogy
szereplőnkkel mi is történik. (Ha valaki ebből le tudja venni, hogy mi is:
Enyhén utalok, ha az erős ellenzés ellenére még is meg történik valami sötét
rossz, maradandó dolog, amit már nem lehet visszacsinálni a férfi miatt)
Sajnáltam nagyon, hogy min ment keresztül, s örültem, mikor megoldódott. Csak,
ha a hitelességet nézzük egy picit tovább 2szenvedhetett” volna. (Közeli
ismerősöm volt olyan helyzetben, ebből indulok ki.) Egyébként, nagyon tetszik,
hogy ilyen események is történnek a könyvben, próbálkozik feldolgozni ilyen
erős lelki sérelmet.
De
ezt eltekintve, tökéletes szerintem a könyv. Ismét bölcs gondolatokat osztanak
meg a szereplők velünk és az író nagyon ügyesen fonja bele a beszélgetésekbe az
apró, de sokat segítő gondolatokat. Hoztam belőlük párat J
– Emily, a könny a lélek vére. Ha néha megengeded, hogy kicsorduljon, magával viszi a fájdalmadat érted? Nem szabad visszatartanod.
– Megpróbálom! – nyögte ki végül keserűen, mire Liam felcsattant.– Ne próbáld! Ha csak próbálod, az azt jelenti, hogy lélekben már félig lemondtál arról, hogy sikerrel járj!
Talán a pokol mégiscsak létezik, csak nem a föld alatt, hanem idefent van
Szereplők
Liam az
Liam. Megtartotta a saját erős személyiségét, de még is komolyodott, amitől még
jobban megszerettem. Az egyik nagy tulajdonsága (ami, ha nem ilyen lenne, akkor
nehezebben haladna a könyv szerintem.), hogy Miát nem zárja kalitkába. S ez
nagyon tetszik.
– Hát jó… – dünnyögte Liam, majd a lóhoz fordult, és felemelte a mutatóujját. – Most már vegyél vissza az arcodból, jó? Attól, hogy a húgom befonta hajad, még nem vagy menő.Stella, aranyos, mint mindig. Kezd felnőni és az előző kötethez képest látványosan fejlődött, bár még mindig tündéri kisugárzása van. Sokkal jobban megkedveltem, mivel már nem egy lány, hanem egy nő, aki ha baj van meg tesz mindent, amit csak tud.
(Na
itt folyt a könnyem. Őszintén honnan jönnek ilyen beszólások? :D )
Mia Egyre
erősebb és talpraesettebb. Nagyon a szívemhez nőt, mivel egy magabiztos csak és
még vakmerő is tud lenni. Amit a fejébe vesz, azt megvalósítja.
Russel IMÁDTAM!!
Új álom pasi a láthatáron. Egy magabiztos férfi, aki érti, hogy mit csinál és
igen, olyan mint a testvére. Ha a szeretteit fenyegetik mindent meg tesz, hogy
megóvja őket. (Plusz pont részemről, hogy nagyon okos is. :D )
Dylan A
szőrösszívű szoknyavadász megmutatta, hogy milyen is, amikor sebezhetővé válik
egy lány miatt, de nem vesztette el a karakterét és nem vált papuccsá. (Amit
nagyon méltányolok tőle is :D ) A humoát pedig még mindig imádom. :D
Stella tornacipője váratlanul beleakadt egy korhadt gyökérbe, és elbotlott, de Dylan nem engedte, hogy elessen. Az elvétett lépés nyomán újabb gödör tárult fel előttük, a korábbihoz hasonló, gyilkos karókkal megtűzdelve. A lány levegőért kapkodott az ijedtségtől, de Liam is megdermedt.– Te Dylan – hümmögött Mason a félhomályban. – Mondd, ilyen szar úton hogy jön ki a nagyihoz az ügyelet?
Talbot Legszívesebben
megfojtottam volna. Milyen „férfi”???
Dylan nagymamája Ria mama:
Nagyon
megkedveltem. Teljesen egy fiatalos nagymamával találkozhatunk, akinek
fantasztikus humora van és nem fél kimondani dolgokat.
Minden könyvnek lelke van. Érzed, ahogy megközelíted őket. Izgatottan pusmognak, néha elhallgatnak, mások ujjongva hívnak, és megint mások kíváncsian lesnek. De az az egy, aki a tiéd, csak a tiéd, csendben figyel téged… látod a fényét? Látod, amint kiragyog a többi közül? Ő a tiéd, (…)
(Nagy
kedvencem lett ez az idézet ) (Gombi 3)
Emily: Mia
testvérét is nagyon megszerettem remélem jó sorsa lesz. Kíváncsi vagyok rá.
Kedvenc jelenet: Húha… nehéz, de ha ennyire
kell választani a vége. Végre kihoznak valakit Manipurából Miáék :D
Kedvenc szereplő: Russel (*Tapasikol*) Nagyon megszerettem, de
mellette még Mia, Liam és Dylan is persze J
Mélyrepülés: Ami Sztellával történt Manipurába
Nem szimpatikus személy: Mia
apja, mint mindig +Talbot
5/5*
Az író Facebook oldala
A könyv megrendelési linkje
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése