A 19 éves Mia Milton élete fenekestül felfordul, amikor álmában megjelenik dr. Cohen, a halott tudós szelleme, és arra kéri, segítsen befejezni a munkáját, amely egy gombnyomásra megváltoztatja majd a világot…
2222-ben járunk, Manipura városában. A Föld már nem hasonlít régi önmagára. A húsz évvel korábbi Dimenzióváltás óta az emberek látják egymás auráját, így nem titok többé, kinek mit rejt a lelke. A „jók” megalopoliszokba gyűlnek és energiafalakkal veszik körül magukat, a „rosszakat” pedig száműzik a vadonba. Míg a fal egyik oldalán tengernyi luxusban élnek az emberek, a másik oldalon éhínség, nyomor és katonai vérengzés tizedeli őket.
Mia tisztában van azzal, mit kockáztat, amikor a szellem utasítására sírt rabol és betörést követ el, mégis jeges zuhanyként éri a hír, miszerint kettős gyilkossággal vádolják. Menekülnie kell hát a rengetegbe, holott ártatlan. A sors Liam Blackwood, a fejvadász karjába sodorja, aki zsigerből gyűlöli a manipuraiakat, miközben súlyos adósság nyomja a vállát bajba került öccse, Russel miatt. Döntenie kell, hogy a becsületére hallgat és a lány pártjára áll, vagy inkább a Mia fejére kitűzött vérdíjjal menti saját bőrét.
Eközben a rémséges vadonban, a Hobbs-birtokon élő két fiatal lány, Ruby és Stella arról álmodnak, hogy szerencsét próbálnak a csillogó nagyvárosban. Munkát vállalnak odaát, ám hamar rájönnek, hogy a mesés aurák fénye súlyos titkokat rejteget. A felismerés sajnos későn érkezik, és a lányoknak küzdeniük kell, ha élni akarnak.
A vadonban szüntelenül tart a vérontás, gyilkos mutánsok szedik az áldozataikat, akiket mesterségesen tenyésztett ki a katonaság a népesség-szabályozásra. Dylan, Mason és Liam gyerekkori jó barátok, akik a Hobbs-birtokon élők biztonságát vigyázzák, ám ők sem számítanak a lavinára, amit a Milton-lány üldözése eredményez, és ami mindannyiuk életére hatással lesz.
A halálesetek sorra követik egymást. Mia egyre mélyebbre merül a látomásokkal teli rejtélyben, miközben a világ véres valósága is fenyegeti. Öl vagy megölik – nincs más választása, miközben a fojtogatóan sötét múltjából előtörő démonjai is kísértik.
Hőseink útjai ezúttal két, egymástól merőben különböző világba vezetnek. Miközben a halál számolatlanul szedi áldozatait, és az élet oly szívbemarkoló csapásokat mér rájuk, mi más segíthetné őket tovább, mint az élet egyszerű szépségeibe vetett hit, a tábortűz hevében sistergő erotika és a latin ritmusra ringatózó szerelem?
Kedves Olvasóm, készen állsz a nagy utazásra?
Kiadó: Decens Magazin Média
Megjelenés: 2014
Oldalszám: 470
Moly: 95%
Kíváncsian kezdtem hozzá, mivel az Összetört glóriákat nagyon
szeretem és körülbelül tudtam, hogy mire számítsak. Varázslatos helyekre, kidolgozott
szereplőkre és megannyi izgalomra, amiket meg is kaptam. S, hogy unalmas volt-e
így, hogy minden meg volt? Egyáltalán nem!!!
Sok írónál gond szokott lenni (és már én is vettem észre), hogy ha új sorozatba/trilógiába kezd, akkor az előző alkotásában és az új művében lévő szereplők hasonlítanak egymásra. S hogy most is van-e ilyen gond? Nincs. ( Persze ezt azok értik most jobban, akik az Összetört glóriákat már olvasták, de még a Gombit nem. Szóval nem kell félni, hogy Bardo 2.0 és Sophiel újratöltve felbukkan. Oh de még, hogy mennyire nem!!!)
Véleményem
Imádtam!!! Na ez nem mond olyan
sokat, igaz? Nem csalódtam az írónőben, mivel egyszerűen mesés lett, mindennel
együtt, a vége pedig nagyot ütött!!! Olyan véget kapott a könyv, amitől (én
legalább is) az olvasó a következő kötetbe szeretné magát vetni, de egyből. Kapunk
mindenből igen rendesen. Jóból, rosszból, szerelemből és persze haragból is, és
ezektől lett a könyv emberi érzésekkel telített, egy kész virágcsokor. (S, ahogy megszokhattuk a fülszöveg tökéletesen összefoglalja, a cselekményt, ezért nem is térek rá ki jobban. )
Történetünk Manipurában indul,
ahol Mia a 19 éves lány él és pont egy bűntettet próbál elkövetni a barátaival.
Meglepődtem, nem számítottam, hogy egy holtest kiásásával indítunk. Már itt
kezdtem megkedvelni főszereplőnket, mivel valljuk be, hogy belevalónak kell
lenni ahhoz, hogy:
1: éjszaka, amikor köd van a
temetőben mászkálj (egy kis szél is már a frászt hozná rám)
2: sírt tárj fel.
Manipura egy gyönyörű város, ahol
az embereknek minden meg van, nem kell hiányolniuk semmit és háborúk sincsenek.
Minden csodásnak is tűnik, de még sem az, mivel megbújnak a korrupt, hazug
személyek, csak jó „köntösbe” (khm aurába) bújva. (S, ha belegondolunk, a mai
világban sincs máshogy. Nem azt mondom, hogy minden magasabb szintben lévő
személy kis ördög lakta. Sok jó ember is van, de még is ott vannak, akik
a jó érdekében „cselekednek” elmondásuk szerint, még se a azt teszik, nem a
pozitív hatást kelti a tettük.) Szép hely, az biztos, és a környezet miatt, ha
lehetne választanom, akkor Manipurában élnék, de az, hogy egy burok alá lennék
lezárva… hát frusztrálna. Hiányozna az, hogy leégjek (mivel nem tudnak a manipurai
emberek, mert szabályozzák, hogy milyen erősségben szűrődhet át a fény) és
utána, mint csillag Patrik úgy járkáljak, esetleg megfázzak és tüsszögjek.
Szóval ilyen kis emberi dolgok hiányoznának.
A falon túli élet már teljesen
más. Itt már küzdeni kell az életben maradásért, és kemény dolgokat kell tenni,
hogy az ember, életben maradjon. Tetszett, hogy az író nem félt kaszabolni, így
hát jócskán kapunk kisebb csete-patákat. Liam, férfi főhősünk itt él kint, a
Hobbs- birtokon, ami igen erőssé és szilárddá nőtte ki magát az évek múlásával.
Visszarepített a középkorba, amit nagyon szerettem, és itt is voltak dolgok,
amik miatt szívesen élnék a falai között. Például, hogy az emberek szorosabban
élnek, kiosztják egymásra a feladatokat, és egy csapatként dolgoznak, élik az
életüket.
Liam és Mia
Az elején marták egymást, amit nagyon élveztem, mert mókás volt látni, hogyan próbálják érzéseiket elnyomni egymás iránt, de végül nem bírták és engedték, hogy érzelmeik szabad útra kelljenek. Tetszett, hogy nem volt romantikus érzelmi bevallás, (nem passzolt volna a szereplőkhöz) de nem kell félni az érzelmek így is a tetőfokra ívelnek! (A vége pedig... gyilkos befejezés az biztos!)
Végül…
Összefoglalva nagyon szeretem,
tetszik a történet, az egész alap ötlet! A cím találó, és nagyon örülök neki,
hogy nem lehetett kideríteni egyből, csak a vége felé, hogy a Gombnyomásra
cím mire is utal és, hogy a piros szín miben játszik szerepet.
Liam egy olyan férfi, aki még a
jéghegy csúcsán is megélne. Tökéletes a túlélő képessége, talpraesett és nem
elsősorban egy roppant helyes férfi, aki Indián. (Indiánnal még nem találkoztam.
Tetszik)
"Olyan vagy, mint egy színpompás vadvirág, aki a legcudarabb körülmények között is kitart a viharos szélben és a tomboló hőségben, de ha valaki közel merészkedik hozzá, inkább lehullajtja szirmait, mintsem megszelídüljön."
Mia egy belevaló csaj. Sokkal jobban
a bőrébe tudtam bújni, mivel olyan érzéseken, dolgokon ment keresztül, amin
bárki átmehet. (S itt a rosszabbik dolgokra értem). Szerelmi csalódás, családon
belüli gondok, és a „hol az én a helyem a világban” keresése is sokkal közelebb
hozta hozzám. Nagyon szerettem azokat a részeket, amikor Liam és közte a párbeszéd témája a bent rekedt fájdalmairól szólt, mivel teljesen igaza volt szerelmének.
"Tetszik vagy sem, valakivel meg kell osztanod a bánatod (...), különben a múltbéli sebek felőrlik a lelkedet..."
Russel Liam testvére egy
csodabogár, akivel bár sokat nem tudtunk találkozni, de könnyen megkedvelhető
személy (én nagyon megnyerőnek találom). Kíváncsi vagyok az ő életének
alakulására.
Amanda Mia barátnője egy átlagos
lány, aki szeret Manipurában élni, de még is belekeveredik barátnőjének őrült
világába, ami olyan helyre sodorja, ahová nagyon nem akart keveredni. Aranyos
lány.
Stella Liam és Russel testvére.
Kedves lány, aki szintén kap a lelki csapásból, de Mia segítségével
feldolgozza.
Kedvenc jelenet: Amikor Liam megpróbálja Miát visszavinni a kapuhoz, hogy
leadja a kreditekért cserébe
Kedvenc szereplő: Dylan, Liam,
Mia, Russel,
Mélyrepülés: A vége
Nem szimpatikus személy: Mia apja
5/5*
Manipura
Miután rákerestem egyáltalán nem gondoltam volna, hogy egy csakra egyike. Jobban olvasni ezen a linken lehet ITT. (S megjegyzem a jelentése, és a hozzá fűzött dolgok, amiket leírtak hozzá, jól tükrözik a könyvben lévő Manipurát.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése