A. O. Esther - Elveszett lelkek (Összetört glóriák 1.)

Hiszel a végzetben? A sorsszerű szerelemben?

Az Univerzum végtelen csendjében különös fényben ragyogó üvegcsékről suttognak. Úgy tartják, az ezüstszállal lezárt parányi palackoknak közük van élethez s halálhoz, ezért angyalok ezrei szállnak alá, hogy megszerezzék a világmindenség titokzatos kincsét. Sophiel, a bájos fiatal angyal lány glóriája és szárnyai nélkül érkezik a Földre, hogy küldetését teljesítse, ám nem számol azzal, hogy a halandó léttel emberi érzéseket is kap odafentről. A félelem, a fájdalom, a kétely és a gyász ugyanúgy ismeretlen fogalom számára, mint az életre szóló barátság, a keserű féltékenység, vagy a mindent felemésztő szerelem – de vajon meg tud birkózni mindezzel az ellenséggel való küzdelem során? Képes lesz-e vakon hinni, s véghezvinni feladatát?

Elijah a Sötét Angyalok vezére, harcos katona, aki sajátosan gondolkozik a jó és a rossz fogalmáról, miközben önálló életet élő, nyolcágú lángoló ostora – szövetségesei sorait erősítve – teszi a dolgát. Kiátkozott angyalként ő a legidősebb idelent, s bár maga sem hisz benne, egy váratlan esemény folytán örökre megváltozik az élete, s ezzel létezésének értelme.

Két össze nem illő lélek – és egy elkerülhetetlen találkozás, amely alapjaiban rengeti meg a világot…

Kiadó: Decens Magazin Média

Megjelenés: első kiadás 2012 második kiadás 2013

Oldalszám: 448

Moly: 83%

            Már rég óta szemeztem a sorozattal, de tartottam tőle több okból is. A mai világban már a könyvpiacon is oda kell figyelni mit is veszel. Nem mindegy, hogy az Isten gyermeke mit tesz (esetemben veszek) a kezében lévő összeggel. Féltem és, amint említettem tartottam a könyvtől az összege miatt. 3990Ft nem kis összeg egy könyvért (Lehet másnak nem probléma, de nekem ez lett volna az első könyv, ami 3000Ft felett kerül hozzám), de persze nem elfelejteni, hogy keményborításról van itt szó. Féltem, hogy nem kapom vissza az elvárásomat a könyvvel kapcsolatban. Féltem, hogy csalódni fogok benne és kaparni fogom a fejem, hogy Jajj most nézz magadra Inez. Itt a könyv, de nem érintett meg teljesen.

            Végül egy nap jött az e-mail, hogy nyertem, majd kiderült, hogy a rég kiszemelt könyvecskét, amit ismét nagyon köszönök Eszternek és Lexának, ( http://thinkingaboutyou.gportal.hu/ ) hogy hozzám is eljuthatott ez a gyönyörűség <3 A kétségeim teljesen elrepültek és megsúgom, aki óvakodott tőle az ne tegye, mert egy meseszépen megírt, bámulatos könyv.

A történet

            Hiszek az angyalokban. Hiszek benne, hogy vannak körülöttünk jó és rossz angyalok, abban pedig 100% biztos vagyok, hogy Őrangyalunk is van.

 Olvastam már angyalos könyveket, de ez a könyv fellélegzés volt számomra. Eddig kettő trilógiát kezdtem el, amik angyalosak, de eldöntöttem, hogy többet nem kérek belőlük, erre jön az Összetört glóriák sorozat és felnevet, hogy haha ezt te csak hiszed :D

Imádtam a történetet, a szereplőket és az írónő stílusát. Szívembe lopták magukat a szereplők, attól függetlenül, hogy melyik oldalon álltak. Megnevettettek és megsirattak, boldogságot és jókedvet, fényt hoztak szívembe, majd sötétséget, egyedüllétet és fájdalmat varázsoltak. Gyönyörű szép helyekre kalandoztam el, és veszélyes helyeket barangoltam be. Nem bírtam betelni a sorokkal. Magával ragadott. Találkozunk lidércekkel, egyszerű emberekkel, kurtizánokkal, manókkal, tündérekkel,

lelkekkel, angyalokkal és Térítőkkel is.

Történet elején egyből belecsöppenünk egy „összetűzésbe”, ahol Elijah a társaival a Térítők ellen küzd. Már itt a lányt próbálja védeni, nem megölni. Miután kettesben maradnak, a lányt meggyógyítja, de amint észhez tér az angyal és rá jön, hogy mit is tett a fiú menekülőre fogja, és a rengetegbe megy, ahol a manókkal találkozik. Heteken keresztül náluk van és gyógyul, felkészül az útjára, majd egy este a folyó mentén a lámpásokat követi, ahol indulása előtti nappal belebotlik Elijahba, aki próbálja elvinni, de a lány makacsul ellen ál, aminek az lesz a következménye, hogy a sharanok(lidércek) elkapják és elviszik a többi Térítővel és más emberekkel.

A célállomás pedig Elijah kastélya lesz Sophielnek, akit a kurtizánok ferde szemmel néznek több ok miatt is. Sybill és Eve csőrét piszkálja a legjobban az angyal, de pórul fognak járni. Ki fogok rá térni egy kicsit lejjebb.

A könyv további részében még eljutunk Bardo kastélyába is, egy támadás miatt, amit Elijah és a kastélya kap. Sejtem, hogy a Mágus áll mögötte és van egy kis sugallatom, hogy Sophielnek igaza lesz.

A manók és az Elijah-Sophiel részek mosolyt csaltak arcomra, jókat kuncogtam főleg a párosunk jelenetein.

Mondtam, hogy könnyeket is csalt a szemembe a könyv és ez pedig a vége volt. Gyilkos a vég és a történet folytatását alig várom, hogy a kezembe tartsam, amit még ebben az évben meg szeretnék szerezni (A Líra boltban, valahogy ott díszeleg a második és a harmadik rész. Kétnaponta csekkolom, hogy meg vannak-e még. Rám várnak.)

„Megállt az Élet. Már semmi nem volt olyan, mint azelőtt. A nap sugarai nem értek el hozzám, és a Kolostor kertjében pompázó virágok illata sem érintett meg többé. Nem láttam a bárányfelhőkkel borított kék eget és a zöldellő fákat, amelyek leveleinek susogása álomba ringatta délutánonként a szemközti lakrészben élő kisgyermekeket. 
Nem érdekelt a jelen és nem foglalkoztatott a holnap. Megszakadt a szívem. Én döntöttem így, szabad akaratomból dobtam el a szerelmet, hogy megmenthessem azokat, akik ártatlanul raboskodtak Bardo börtönében. Elijah nélkül azonban komor lett számomra a világ, és ne láttam kiutat a mardosó bánatból, ami elevenen emésztette el a lelkemet.”

Sophiel

Fájt, hogy Elijah és Sophiel távol volt egymástól és, hogy nem tudnak együtt lenni, és könnyeimmel küzdöttem, amikor láttam, hogy a Sötét Angyal a kandalló mellett ülve a lány egyik hajban lévő díszét nézi. A szívem még jobban összefacsaródott, amikor Sophiel érzéseitől magába roskadt, majd az egész könyvön keresztül ívelő elhatározását indul befejezni, s amikor sikerül felbukkan a Mágus. Kész nekem ott végem volt. Azt hittem, hogy ott fogok A KÖVETKEZŐ RÉSZT AKAROM rohamot kapni. Így hogy lehet befejezni? Áh, kell a következő könyv.

A szereplők

            Az elején Sophiel meg mondom őszintén kicsit zavart, hogy mindenben csak a jót látta, de megértem így utólag, hiszen nem rég érkezett a Földre, de ahogy teltek a napok egyre jobban felnyitódtak a szemei és látta, tisztábba kezdett lenni, hogy mi folyik körülötte és máshogy kell közeledni a rosszak felé, és azok a rosszak, nem is olyan rosszak, ha megértjük az indítékaikat. Fura volt számomra, hogy ilyen gyorsan szerelembe esett, de megértettem, ahogy ment előre a történet. Ha hírtelen az emberi érzelmek a nyakamba esnének, majd meglátnám ezt a jóképű Sötét Angyalt, én is bele habarodnék, szóval végül is nem volt probléma a leánnyal. Megszerettem, meg mondom őszintén és bárcsak élne egy ilyen tisztaszívű ember a világon (bár biztos van hasonló). Szerettem benne, hogy a mindenben a fényt, a jót és a helyrehozás lehetőségét látta, és remélem, a következő könyvekben se hagyják el ezek a tulajdonságok. Még valami nagyon tetszett benne, még pedig az, hogy nem félt elmondani a véleményét             Elijahnak. Attól, hogy hitt a jóban, kimondta rendesen, hogy mit is gondolt egyes dolgokról. Néha meggondolatlan volt, de megértettem, hogy miért is tett olyan dolgokat, mint például a nyakláncát a kisfiúnak adta. Előrébb helyezte, a fiú egészségét és életét, mint sajátját, amiért Elijah leszidta. Mind a két félt megértem. Nem volt logikai bukfenc.

„Vajon az emberek miért nem tudják elfogadni magukat olyannak, amilyennek születtek?”

            És, hogy ne csak női főszereplőről beszéljek, a férfi főszereplőről is megejtek „pár” szót. Elijah egy igen összetett karakter, aki szívmelengető férfi számomra, a Könyvben Szereplő Férfiak birodalmában. Egyéni gondolkodású harcos, de a szívét megérintő angyalt próbálja védeni, kifejezi az érzéseit, de mások elől tökéletesen tudja takarni és hatalmas öröm, hogy teret adott a lánynak, annak ellenére, hogy az érzelmeik gyorsan kibontakoztak egymás után. Néha pedig olyan… kisfiús tudott lenni, persze a szép értelemben. Fúrta a kíváncsiság (szerintem), hogy a lány mit gondol róla, érez-e valamit iránta ezért (milyen huncut volt) egy „varázs” bort itatott meg vele, hogy kíváncsiságát kielégítse. Aranyos volt számomra, hogy így próbálta csillapítani nyughatatlan kíváncsiságát. Rengeteg mindent tudnék mondani a drágáról, de spoilert nem szeretnék írni. Az biztos, hogy aki elolvassa, az megérti, hogy miért is szerettem bele én is ebbe a Sötét Angyalba.

„Kegyetlen? Olyan vagyok, amilyennek lennem kell. Amilyet e világ érdemel."

            A mellékszereplőket is szerettem! Az elején még nem ismertem őket és nem szerettem például Bardot se, de amint megismertem a másik oldalát megkedveltem és ez a többi szereplővel is így volt.

            A manók közül Hoshit emelném ki, bár tudom, van más manó, aki több szerepet kapott, de nem tudom miért, én őt szerettem meg. Olyan kis aranyos volt, bár a többi is.

            Van egy fiú, Joshua, aki meg tudja idézni az angyalokat. Az elején is már nagyon kedveltem, de a vége felé még jobban megszerettem a kisfiút (ő neki adta a nyakláncát Sophiel) a talpraesettsége miatt.

            Említettem, hogy Sybill és Eve a két kurtizán nagyon megbánja azt, amit tenni akarnak a könyvben Elijah és Sophiel ellen. Ruchiel a szél angyala akaratán kívül menti meg főhősünk életeit, amin nagyon jót nevettem. Számomra nagyon tetszett ez a rész, itt humorosan visszanyalt a fagyi.

            A Mágust egy kanál vízben megfojtanám és félek, hogy a következő kötetben, mi fog történi Sophiellel.

Helyszínek

            Külön említést érdemelnek, mivel annyi csodaszép hely van a könyvben, hogy megérdemli a szóhoz jutást.

            A manók otthona, a Fehér Fák Ligete és Elijah kastélyát gyönyörűen el tudtam képzelni (meg persze minden más helyszínt). Főleg a Fehér Fák Liget tetszett és az ottani békesség. Szívesen élnék egy olyan helyen a könyveimmel.

            Tisztán látható és észrevehető volt az angyalok és a Sötét angyalok helyszínei között a különbségek és ez nekem nagyon tetszettek.

            A manók otthonait is megkedveltem, de a legjobban a fürdőjük leírása tetszett. Olyan varázs virágokat, amik alatt Sophiel elaludt, azért nem fogadnák el.

  Végül:

A könyvet imádtam! Aki megveszi nem fog csalódni, és nem egy megszokott angyalos történet. Alig várom a folytatást.

Kedvenc jelenet: Amikor Sophiel közli Elijahval, hogy még nem áll készen. Eijah reakcióját imádtam.

Kedvenc szereplő: Elijah, Joshua, Sophiel, Bardo

Mélyrepülés: A vége

Nem szimpatikus személy: A Mágus

Ritkán olvasok magyar írótól (egyszer erősen csalódtam egyben és valamiért, nem nagyon olvastam magyar íróktól utána) és egy kicsit féltem emiatt is, de köszönöm Eszter, hogy ez a fal lebomlott.

5/5*

Az írónő oldala, ahol a sorozatot meg lehet rendelni

www.aoesther.com